Magyarországon a lakásállomány korszerűsítése hordozza a legnagyobb energiamegtakarítási potenciált. A lakóépületek felelősek a teljes végső energiafelhasználás mintegy 34-35%- ért, miközben kétharmaduk energiahatékonysági szempontból korszerűtlen.
Válasz a „Mikor térül meg?” kérdésre, másképp A lakások átfogó energetikai felújítása a fűtési célú energiafelhasználás 40-50 százalékos csökkenését jelentené. A RenoHub 2021-es kutatásának célja az volt, hogy a lehető legszélesebb és legmegbízhatóbb adatbázison vizsgálja azt, hogy a hazai lakóingatlanok értékét hogyan befolyásolja azok energetikai felújítása. A kutatás célcsoportja a családi házak voltak, mert ezek energetikai korszerűsítése domináns piaci részesedésük és egyediségük miatt lényegesen nagyobb innovációs kihívást jelent, mint a társasházi szegmens esetében.
A kutatás céljából létrehozták a Magyarországon 2019-ben eladott családi házak adatállományát, mely az eladási ár mellett tartalmazza azok energetikai tanúsítványait is. Mivel az adatok egyesítése nem mindig volt lehetséges, végül 8007 családi ház került az adatbázisba, ahol minden kétséget kizáróan igazolni lehetett a megfeleltetést.
A kutatás első lépése azt vizsgálta, hogy a rendelkezésre álló épületjellemzők mennyire határozzák meg az ingatlan energetikai hatékonyságát. A második lépés az volt, hogy a piac hogyan árazza be az energetikailag felújított családi házak adta előnyöket. Az ingatlan értékét meghatározó tényezők között többek között vizsgálták az ingatlan alapterületét, elhelyezkedését (régió, nagyváros, agglomeráció, kerület szinten), a régióközpont és Budapest elérési idejét, az építés és a felújítás évét, az ingatlan állagát, falazatát, szobaszámát stb.
Az eredmények szerint a jobb energetikai besorolás hatására jelentős növekedés jelentkezik a családi házak árában. Míg a jó energiakategóriájú családi házak nagyjából 15- 20%-os többletet mutatnak a követelményrendszer „átlagos”, FF kategóriájához képest, addig a magas energiaigényű, alacsonyabb kategóriájú ingatlanok árában majdnem húsz százaléknyi csökkenés mutatkozik. Ezek a különbségek a hasonló nemzetközi számítások eredményeinek a felső részéhez állnak közel, amelyek egy-egy kategória között 5-10%-os különbséget mérnek. Az eredményeket az energetikai tanúsítványok országonként eltérő rendszere miatt nem lehet pontosabban összehasonlítani. Az egymással szomszédos kategóriák között nem mindig mutatkozott szignifikáns eltérés kutatásunkban.
Az energetikailag korszerűbb családi házak árában prémium mutatkozik, azaz a korszerűsítési felújítás árnövekedést eredményezhet. Megállapítható, hogy a legmagasabb kategóriák ártöbblete 50%-nál magasabb, de ha csak egy-két kategóriát lépünk fölfelé a legrosszabbhoz képest, már az is kimutatható ártöbbletet jelent. A statisztikai eredmények alapján arra is lehet következtetni, hogy a kisebb beavatkozásokhoz képest a nagyobb korszerűsítések relatíve jobban megtérülhetnek az ingatlanérték növekedésében.
Minél magasabb a helyi lakáspiaci árszínvonal, annál vonzóbbak lehetnek az energia- hatékonysági beruházások a várható értéknövekedés szempontjából is. Ahol alacsonyak a piaci árak, a felújítás költségei könnyen meghaladhatják a várható értéknövekedés összegét. Az árak és az egyes felújítások költségeinek részletes elemzése további kutatások témája lehet, egyelőre annyit érdemes leszögezni, hogy az alacsonyabb ingatlanárú területeken kiegészítő ösztönzők és/ vagy támogatások hiányában az energiahatékonysági beruházások végrehajtása elmaradhat. Az alapvető trendek megegyeznek a községek, megyeszékhelyek és városok esetén: a jó energiahatékonyságú épületek ára magasabb, de ahogy az átlagostól az alacsonyabb energetikai tulajdonságokkal rendelkező épületek felé haladunk, már nem mutatható ki további árcsökkenés. Kivételt képez Budapest, ahol nincs egyértelmű kapcsolat: itt az ingatlan fekvése nagyobb szerepet játszik az árban, így a régebben beépült, magas presztízsű területek ingatlanai akkor is drágábbak, ha energetikai minőségük nem megfelelő.
A kutatás ugyan a családi házakra vonatkozik, de nincs okunk kételkedni abban, hogy hasonló tendencia a társasházak esetében is kimutatható lehet. Forrás: Ertl Antal – Horváth Áron – Mónus Gergely – Sáfián Fanni – Székely Judit: Az energetikai felújítások hatása a lakóingatlanok értékére. RenoHub 2021
