Építés vagy felújítás. A szigorodó energetikai elvárások, vagy egyszerűen a hétköznapivá váló energiamegtakarítással kapcsolatosan magunkkal szembeni elvárások komplex gondolkodást igényelnek. Nem elég a megfelelő anyagot, pl. hőszigetelő anyagot a megfelelően felhasználni, de az épület gépészete vagy a felelős építtetői magatartás hasonlóan lényeges.

Álljon itt néhány példa arra, hogy a jó szándék vezérelte ötlet, vagy egy alternatív megoldás nem feltétlenül jobb, mint a bevált vagy bizonyított.

Az Európai Bizottság szerint a tagállamok már nem tudják előállítani saját energiaigényük felét sem, viszont az energiahordozók importjára évi 600 milliárd eurót költenek. Ez az éves energiaveszteség majdnem 50%-a, miközben az energiaveszteség miatt 500 milliárd eurót pazarolnak el évente. A veszteség 40%-áért pedig az épületállomány a felelős, mivel több mint a fele szigetelés nélküli.

Az Európai Unió az egyes tagállamaival kötött megállapodásaiban egyértelmű iránymutatás van az energiamegtakarítás csökkentésének ütemére. Az országok ezen vállalások teljesítése során csökkentik az energiafelhasználást és növelik a megújuló energia részarányát.

Minden ország számára az épületek energiafelhasználásának csökkentése döntő tényező.

Magyarország energiafelhasználásának több mint 40%-át az épületek létesítése és üzemeltetése teszi ki, és az ebből eredő környezeti hatások arányosan a lakásszektor számlájára írhatók. Az igazság a sok helyen ökölszámként emlegetett „5% energia-megtakarítás 1°C léghőmérséklet-csökkentésenként” törvényszerűségben keresendő, ami alapul szolgálhat a környezeti hatások becslése során.

A 40% sok tényezőből áll, benne van az irodák és középületek, de nem elhanyagolható mértékben a lakások fűtési-hűtési energiafelhasználása is. A legnagyobb energiafogyasztók a 100m² alatti, kis épületek, a családi házak, amelyek az épületek energiafogyasztásának 65%-áért felelősek.

Épületenergetikai-buktatók

Nem okolhatók természetesen mindenért az épületek, hiszen a jól kiválasztott anyagok mellett a felelős beruházói lakói gondolkodás és például a gépészet is döntős szerepet játszhat. Az alábbi két példa jól szemlélteti milyen buktatókat rejt egy nem átgondolt tervezés. A nem megfelelő hőszigetelőanyag mellett a kazán rossz működése és hatékonysága okozhat problémát. Egy energiamegtakarításra tett kísérlet során az épületet modern hőszigetelő anyagokkal újították fel, és a nyílászárókat kicserélték, viszont a modern kazánhoz nem nyúltak. A felújítás ellenére a lakók nem tapasztaltak költségcsökkenést a fűtésben. Ennek oka a túlméretezett kazán volt, aminek cseréje és beszabályozása után több mint 20%-os költségmegtakarítás volt elérhető.

Egy másik példában egy modern épületnél, kérdésként merült fel, hogy ha a lakások hőszigeteltek, miért marad mégis átlagos a rezsiköltség? Ennek egyszerű oka volt, amire sokan nem gondolnak. A lakók ugyanis beköltözéskor megörültek az alacsony fűtési költségeknek és túlfűtötték a lakásokat. A költségek ezután elérték az átlagos szintet, viszont a lakók ezután a hideg télben is mondhatni fürdőruhában élvezték az otthon melegét.

A két példából is jól látható, hogy a megfelelő hőszigetelő anyag kiválasztása, a kalorikus tervezés és az átgondolt életvitel együttesen járul hozzá bolygónk egészségéhez, benne saját jólétünkhöz. Az EPS alapú hőszigetelő rendszerek több évtizede igazolják ezt az elméletet.

Alternatív megoldások?

A kísérletezés sajnos nem minden ágazatban jövedelmező és költséghatékony, sokszor több a hátránya, mint amennyi a haszna, viszont szükséges lépések ezek a megújuló energia kihasználása felé. Egy ilyen kísérleti alternatíva a gyapjú is mint hőszigetelő anyag.

Nagy Britanniában és az Egyesült Királyság több országában fontos iparág a gyapjúfeldolgozás. Pár éve Károly herceg támogatásával kampány indult a lakások gyapjúval való hőszigetelésére. A gyapjú egy megújuló energiaforrás, amely az anyag egyik legnagyobb előnye. A ruházattól a padlásszigetelésig a juhgyapjú számos különböző okból felhasználható. Jó hőszigetelő, és nincs káros hatása az emberre, nem okoz irritációt a bőrön vagy a tüdőben. A juhgyapjú legkézenfekvőbb hátránya azonban költsége. Mindez az előkészítési folyamatának köszönhető, ugyanis tisztítása, kezelése drága, de szükséges annak érdekében, hogy hatékony és használható szigetelőanyag legyen. Az előkészítésnél polimer szálakkal keverve alkalmazzák, és rendkívül sok vegyi anyaggal keverik, amelyek az anyag fertőtlenítésére és a rüh atkák miatt kialakuló fertőzések kezelésére szolgálnak. Emellett azonban egyik hátránya még a gyapjú nagy ellensége a moly, ami kárt okozhat a szigetelésben, illetve a gyapjú a nedvesség hatására magától elbomlik.

A megújuló anyagok között üdítő és jó ötletnek tűnik, de feltehetőleg hosszút távon sem váltja be a hozzá fűzött reményeket.

Van-e természetesebb anyag a levegőnél?

Ezzel szemben vannak már évtizedek óta jól használt és egyre jobbá váló pl. hőszigetelő megoldások. A Büro für Umweltchemie 2018-as tanulmánya szerint környezeti szempontból a grafit adalékos polisztirolhab (az EPS) a leginkább ökotudatos választás. Ez igaz még az olyan, környezeti szempontból preferált termékekhez képest is, mint a kender, parafa vagy az ásványi szálas hőszigetelés. Mindemellett az EPS nem minősül veszélyes hulladéknak, „normál” hulladéknak számít a besorolás szerint.

Az EPS szerkezetét a jellegzetes, egymáshoz tapadó polisztirol gyöngyöcskék adják, melyek alapanyaga polimerizált sztirol és a habosító, valamint égésgátló adalék. Az EPS hőszigetelőanyagnak csak 2%-a polimer, a többi 98% szigetelő levegő! Az 50 éve felrakott szigetelések vizsgálata semmilyen minőségromlást nem mutatott ki, illetve környezetbarát, nem igényel védőfelszerelést. „Meggyőződésünk, hogy ez jelenti mind ma, mind a jövőben a legjobb hőszigetelési megoldást. Ugyanakkor nem szabad arról megfeledkezni, hogy a hőszigetelés komplex tervezést igényel, és nemcsak a hőszigetelőanyag minőségén múlik az energiahatékonyság.” – mondta Zala Péter, a Meps elnöke.

Forrás: www.hoszigeteljaholnapert.hu