Az Austrotherm Magyarországon kereskedő partnerein keresztül értékesíti termékeit.
Az Önhöz legközelebb eső, Austrotherm termékeket értékesítő építőipari kereskedés megtalálásában területi képviselőink készséggel segítenek Önnek, vagy írjon nekünk!
Elérhetőségünk: austrotherm@austrotherm.hu
A rövid válasz az, hogy lehetőleg sehogyan. A belső oldali hőszigetelésnek számos buktatója van. Egyrészt tökéletes párzárást kell a hőszigetelés meleg oldalán kialakítani, mert ennek hiányában a nedvesség átjut a táblák illesztési hézagain, és a hideg alfelületen le fog csapódni. Ennek pedig penészesedés, rothadás lehet az eredménye, ráadásul úgy, hogy nem is tudunk róla, csak a légúti panaszok jelzik a bajt. A másik gond az, hogy a falszerkezet ilyenkor nagyon áthűlhet, és egy hidegebb télen a falban futó vízvezeték elfagyhat. Harmadik ellenérv pedig az, hogy a lakás hasznos alapterületét csökkentjük, ami komoly, pénzben mérhető veszteség. A belső oldali hőszigetelésről részletesebben itt lehet olvasni.
Az első, és legfontosabb, hogy ellenőrizzük a régi szigetelés állapotát. Ha az megfelelő, úgy lehetőség van arra, hogy bontás nélkül, "hőszigetelés a hőszigetelésre" módszerrel, a szükséges és a jogszabályokban foglaltaknak megfelelő vastagságban újraszigeteljük a házat. A kivitelezést gondosan meg kell tervezni, és csak olyan homlokzati hőszigetelő rendszert lehet alkalmazni, ami erre a megoldásra is minősítve van. Több rendszergazda is forgalmaz ilyen rendszereket, érdemes őket megkérdezni erről.
A hőszigetelés, és semmilyen építőanyag nem lélegzik, csak kisebb-nagyobb légáteresztó képessége és páraáteresztő tulajdonsága van. Hamis az az analógia, hogy egy nylonzacskóban is bedunsztolódik a testünk, az épületek egyáltalán nem így működnek. A légzárás alapvető érdek, hiszen az ellenőrizetlen levegőforgalom nagyon sok meleget képes elvinni a lakótérből. Ezért a légtömörség elérendő cél, és nem kerülendő dolog. Más kérdés, hogy a lakásban termelődő párának viszont ki kell jutni onnan. Erre viszont nem a falak jelentik a megoldást, hanem a megfelelő gyakoriságú szellőzés. A falak legfeljebb 1-3% nedvességet képesek eltávolítani épületeinkből, a többi a távozó elhasznált levegővel megy ki. Erről bővebben itt lehet olvasni.
A megmaradt kisebb mennyiségű polisztirolhab anyagot a hulladékudvarok egy része beveszi. Nagyobb mennyiségben érdemes továbbfeldolgozóhoz szállítani, akik daraként könnyűbeton adalékként használják, vagy éppen kemény lapokat, táblákat gyártanak belőle. Ha végképp nincs más módszer, hulladék lerakóban is elhelyezhető. Az EPS normál hulladékként (nem inert) kezelendő, EWC kódja 07.02.13 Hulladék műanyag, nem veszélyes.
Az expandált polisztirolhab hőszigetelő termékek különféle alapanyagokból készülnek. Van közte fehér, színes, szürke, van kisebb szemcséjű, és van nagyobb. Elterjedt vélemény, hogy a nagyobb szemcséjű anyag kisebb tömörségű, és ez néhány esetben, egy alapanyag típuson belül igaz is lehet. Más gyártó más termékével összevetve viszont már nem ad egyértelmű eligazítást. A vevő csak a vizsgálati jegyzőkönyvekre hagyatkozhat. Az Austrotherm rendszeresen vizsgálja a termékei műszaki tulajdonságait, és honlapunkra hetente feltesszük a friss vizsgálati jegyzőkönyveiket a homlokzati hőszigetelő lemezek hővezetési tényezőjéről.
A jegyzőkönyvek itt találhatók.
Jótállás
A jótállás - hétköznapi és közismert nevén „garancia” - azt jelenti, hogy a jótállást nyújtó fél (eladó) a hibátlan teljesítésért olyképpen felel, hogy a jótállás időtartama alatt felmerült minőségi kifogás esetén
a felelősség alól csakis akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után, jellemzően a termék fogyasztó által történő nem rendeltetésszerű használata vagy kezelése miatt keletkezett.
A jótállásnak két fajtája van:
Utóbbi esetben nem egy jogszabály kötelezi bizonyos termékek eladása esetén az eladó felet jótállás vállalására, hanem erre önként - jól felfogott piaci érdekből - kerül sor. Az új Ptk. szerint a jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállaló kötelezettel szemben. A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető. Kötelező jótállás esetén ez egy év, szerződéses jótállásnál a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban rögzített határidő az irányadó.
A kellékszavatosság lényegében azt jelenti, hogy bármilyen termék eladásáról is legyen szó, a kötelezett (a termék eladója, a szolgáltatásnyújtást teljesítő fél) a termék hibájáért(pontosabban: a vásárláskor a termékben már meglévő hiba-ok miatt bekövetkező hibáért) kellékszavatossági felelősséggel tartozik.
Az adásvételi szerződésekben az eladói pozícióban lévő fél ezen felelősségét csakis a termék olyan hibája alapozza meg, amely hibának az oka már megvan a termékben a vásárlás pillanatában is, csak akkor még nem felismerhető (ezért nevezik rejtett vagy gyártási hibának).
Az eladó kellékszavatossági felelőssége objektív, vagyis független attól, hogy tudta-e, hogy hibában (pontosabban hiba-okban) szenvedő terméket adott el, vagy sem, tehát a jóhiszemű eladó is felel a hibás teljesítésért a vevővel szemben. (A rosszhiszeműség a vevő esetleges kártérítési igényének érvényesítése szempontjából releváns körülmény.)
Az új Ptk. vezette be a termékszavatosság fogalmát, ami azt jelenti, hogy a vállalkozás által (a jogi értelemben vett) fogyasztónak eladott ingó dolog (azaz a termék) hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy - ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges - a terméket cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.
A gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított két évig terheli. E határidő eltelte jogvesztéssel jár.
