Határ a csillagos ég?

Hatékony hőszigetelés lapostetőkön

Egyre többször szembesülünk azzal, hogy az elvárt hatékonyságú hőszigetelés nagyobb vastagságának nem egyszerű helyet szorítani. Talajon fekvő padló, lábazat kialakításánál a fokozott követelmények miatt könnyen kerülhetünk szorult helyzetbe. Szerencsére lapostetők esetében nem ez a helyzet, hiszen csak a csillagos ég szab határt nekünk. Vagy mégsem?

A hőszigetelés vastagságát lapostetők esetében viszonylag könnyen tudjuk növelni. És szükség is van erre, hiszen mind a javasolt, mind a rendelet szerint megkövetelt hőátbocsátási tényező ezen szerkezet esetében a legalacsonyabb. De van olyan eset, amikor ezt mégsem egyszerű megvalósítani. Az attikafal magassága könnyen korlátot szab vágyainknak, különösen, ha a vízszigetelő lemezre előírt minimális lejtést is ki szeretnénk alakítani.

A nagy rétegvastagság előtérbe hozza az olyan kombinált megoldásokat, mint a lejtésképző hőszigetelés. Ebben az esetben elmarad a lejtbeton idő- és költségigényes kialakítása, és a szükséges lejtést a megfelelő minőségű hőszigetelő anyagból alakítjuk ki, amivel csökkenthetjük a szerkezet összvastagságát. A polisztirolhab táblából készített lejtésképzés kettős szerepet tölt be a fenti rétegrendben. Mivel a lejtésadás mellett a hőszigetelő funkciót is el kell látnia, ezért az anyag vastagsága a mélyponton, a lefolyónál nem lehet kevesebb, mint 14-15 cm. De így nagy méretű tetők, hosszabb vízelvezetési utak, és viszonylag nagy lejtés (> 2,5%) esetén az attikafalnál a hőszigetelés vastagsága akár a fél métert is elérheti.

Ezt csökkenthetjük – ha lehet – az összefolyók jobb elhelyezésével, rövidebb lejtés kialakításával, illetve a vízszigetelés megválasztásánál a megfelelő ellensúlyozó megoldással (pl.: rétegszám, anyagvastagság, átfedés növelése, nagyobb teljesítőképességű anyag kiválasztása). De szerencsésebb, és az esetek többségében gazdaságosabb, ha a hőszigetelő anyag helyes megválasztásával csökkentjük a rétegvastagságot: az intenzívebb szigetelőanyagokkal egyszerűbben lehet javítani a lapostető hőátbocsátási értékét.

Lapostetőkön többnyire két rétegben fektetik a hőszigetelő lemezeket az átmenő hézagok okozta hőhidak elkerülése érdekében. Lejtésképző hőszigetelés esetében ez többnyire úgy alakul, hogy egy alsó, sík lemezre a fektetési terv szerint helyezzük el az 1m x 1m-es lejtésképző (vápa, nyereg, gerinc) elemeket. Fokozott hőszigetelési igény esetében ezt az alsó, sík lemezt érdemes a tető funkciójától és a terheléstől függően GRAFIT^® 100 vagy GRAFIT^® 150 lemezekre cserélni, így azonos hőtechnikai teljesítmény mellett az attikafalnál akár több centiméterrel lejjebb is kerülhet a hőszigetelés. Ezzel esetleg el tudjuk kerülni az attikafal magasítását, ami számottevő ár előnyt jelenthet más megoldásokhoz képest.

Tervezés, kivitelezés

Egy adott tető lejtésképzését a szükséges tervezési adatok ismeretében (a tető pontos geometriai méreteit, a lefolyók helye, attikafal magassága, igényelt lejtés, stb.) megtervezését az AUSTROTHERM Kft. elvégzi, és a közölt adatok alapján fektetési és elemkonszignációs terv készül.

Az AUSTROTHERM lemezek szárazon fektethetők, ha a további tetőrétegek rögzítését leterhelés vagy mechanikai rögzítés biztosítja. A hőszigetelő táblák oldószermentes bitumenes hidegragasztókkal, vagy egykomponensű poliuretán ragasztókkal is rögzíthetők, a gyártók által előírt technológiai és alkalmazástechnikai utasítások figyelembevételével. Csapadékvíz-elleni szigetelésként mind műanyag, mind bitumenes lemez használható. Lágyított PVC lemez esetén a polisztirolhabra minden esetben védő-elválasztó filcréteget kell fektetni. Mechanikai rögzítésű tető esetén ugyan változó hosszúságú dübeleket kell alkalmazni, azonban az átadott fektetési terv és elemkonszignációs lap alapján könnyen kiszámítható és kiosztható a szükséges rögzítőelem mennyisége és helye figyelembe véve a vonatkozó előírásokat.