Ma már nehéz tagadni a klímaváltozás tényét. Az is biztos, hogy az emberi tevékenység is hozzájárul a kedvezőtlen folyamatokhoz, még ha a pontos részaránya nem is tisztázott. Tudósok, művészek festenek néha apokaliptikus képet a jövőről, de mi az, amit reálisan várhatunk?
Az ember szándékos vagy akaratlan beavatkozása a természet folyamataiba egyre jelentősebb. A bibliai felszólítás, hogy hajtsuk uralmunk alá a természetet, megtörtént, de nem biztos, hogy a javunkra. Fél kontinensnyi erdőket irtunk ki, folyókat terelünk el, és az Aral-tó, ami a Föld negyedik legnagyobb tava volt, mára negyedére zsugorodott, a szikes pusztaságban rozsdás hajóroncsok pusztulnak ötven-száz kilométerre a megmaradt kevés nyílt víztől, a tavat korábban tápláló két nagy folyam ma nem éri el a régi partot. Bolygónk felmelegedését a NASA videója is jól illusztrálja: https://www.youtube.com/watch?v=gXXOkhoki8s
Az ENSZ környezetvédelmi szervezete, az IPCC 2019-es különjelentésében hangsúlyozta, hogy a korábban becsültnél nagyobb mértékben, akár 1,3 méterrel is emelkedhet a világtengerek szintje 2100-ig, gyakoribbá válnak az "óceáni hőhullámok" és gyorsuló ütemben fogy a jég az Antarktiszon és Grönlandon. Mindez leginkább a légkörben exponenciális ütemben feldúsuló széndioxidnak köszönhető.
Mit lehet ez ellen tenni? Hogyan lassíthatjuk le ezeket a folyamatokat? Magyarország primer energiafelhasználásának 35%-át a háztartások adják, és ennek jelentős része a lakások fűtési-hűtési energia előteremtésére fordítódik. Akkor vagyunk a leghatékonyabbak, ha a legnagyobb tortaszelet méretét próbáljuk meg csökkenteni, vagyis kevesebb energiából próbáljuk meg előállítani az igényelt komfortszintet.
Márpedig ezen a téren bőven van tennivalónk. 2000 óta az Európai Unió tagállamai átlagosan 28%-al javították a háztartások energiahatékonyságát, addig Magyarországon kevesebb, mint a felével sikerült csak, mindössze 13%-ot tudunk felmutatni. Pedig van eszköz a kezünkben: csak a fűtési célú energia felhasználásából egy átlagos, a 70-es években épült ház 12000 kg szén-dioxidot bocsát ki évente, míg egy passzívház csak 500-at. És bár a hőszigetelés előállítása is jár környezeti terheléssel, ezt egy év alatt bőven behozza az alacsonyabb energiafogyasztásnak köszönhetően, 40 éves felújítási ciklussal számolva a befektetett energia 83-szorosan térül meg.
És melyik az a szigetelőanyag, ami a legjobb választás, ha a klíma szempontokat vesszük figyelembe? A zürichi Büro für Umweltchemie tanulmánya szerint a GRAFIT adalékos EPS a jó választás a klímatudatos vevőknek.
Hasonló eredményre jutott a berlini Institut Bauen und Umwelt és a Environmental Construction Products Organisation, amely a hőszigetelő anyagok környezetvédelmi terméknyilatkozatát készítette el, és ebben a legkisebb ökoindexet a grafit EPS kapta.
És mi a jó döntés annak, aki nem a hosszútávú szempontokat részesíti előnyben, hanem csak a gyors megtérülés érdekli? Szerencsére ugyanaz. A leghatékonyabban manapság a grafit adalékos EPS termékekkel szigetelhetünk, mivel a teljesítmény arányos ára kedvező, élettartama pedig a ház életével megegyező. Ökológiai és ökonómiai szempontokból is ez a helyes döntés.
+36 96 515 114
© 2024 Austrotherm
