Az Austrotherm Kft. 33 éve alatt sokszor írt ki pályázatot, és indult maga is különböző díjakért. Ezen az oldalon azokat az átadott és elnyert díjakat soroljuk fel, melyekre a legbüszkébbek vagyunk.

Kovács Zoltán az Austrotherm Kft. első alkalmazástechnikusa volt. Az egyetem elvégzése után Horváth Sándor keze alatt dolgozott, ahol a szakma minden fortélyát kitanulta. Az Austrotherm Kft-hez kerülve  hamar jelentős szakmai tekintélyt szerzett magának Sajnos, fiatalon ment el közülünk, de emlékét ezzel a díjjal is ápolni kívánjuk, mi, akiknek volt szerencséjük vele dolgozni.

A Kovács Zoltán emlékdíjat első alkalommal a lapostető kivitelező cégek részére írtuk ki az ÉMSZ "Év tetője 2013" keretében. A pályázat győztese a Tectum Kft. volt. A pályamű egy biatorbágyi családi ház tetője, melyről az Építési Megoldások c. szaklap az alábbiakat írta:

Igényes, közel passzívház szintű családi ház épült Biatorbágyon, és az energetikai szempontoknak a lapostető kialakítása tekintetében is voltak következményeik: a polisztirol hőszigetelés induló vastagsága 25 cm, ami a tetőgerinc közelében a 35 cm-es vastagságot is meghaladja. A ház egyébként két részből áll: a főépület egyemeletes, vízszintes födémsíkkal készült, és ehhez csatlakozik egy alacsony hajlásszögű vasbeton lemezzel fedett tömb, ahol a nappali szoba található, és amelyre extenzív zöldtetőt tervezett az építész...

Kurucz Péter műszaki cégvezető lapunknak elmondta: a vasbeton födémre alufólia betétes párazáró lemez került, erre pedig a fent említett nagy vastagságú polisztirol táblás hőszigetelés (az Austrotherm terméke). Ennek felső rétege adja a lejtést a szegélyek felé. A vízszigetelést lágy PVC lemezzel oldották meg (a Bauder Thermofol U18 anyagával). Erre kavicsleterhelést terítettek, majd a Bauder speciális zöldtetőrétegei következtek. A növényzet telepítéséért Bellavics László (Fito System Kft.) a felelős.

A nagy vastagságú (a homlokzaton 20 cm-es, a tetőn a fent említett 25-35 cm-es) hőszigetelés egy ponton váratlan helyzet elé állította a kivitelezőket. „A tetőszegélyek hőhídmentes kialakítása érdekében a körbefutó függőeresz-csatornák és az ereszszegélyek elhelyezését olyan hosszú rögzítőelemekkel tudtuk csak megoldani, amihez nem is voltak megfelelő gépeink. Ezeket ekkor beszereztük, és bizonyára használni is fogjuk, hiszen az energiahatékonysági követelmények miatt egyre gyakrabban találkozhatunk majd ilyen hőszigetelés-vastagságokkal” – magyarázta a szakember.

Ezt a biatorbágyi házat egyébként Jahoda Róbert építész tervezte, akivel hagyományosan jól együtt tudnak működni: immár a tizenharmadik általa tervezett tetőt szigetelték. A megbízónak is ő ajánlotta a Tectum Kft.-t.

Második alkalommal az Europass 90 Kft., a Nyár utcai Benkő István Református Általános Iskola és Gimnázium tetőszigetelés felújításával nyerte a Kovács Zoltán emlékdíjat. Részlet a pályaműből:

A tetőszigetelés felújítási munkái az iskola épületének komplex épületenergetikai  felújítás, megújuló energia ellátás beruházás keretében valósultak meg. A kivitelezés része volt az épületek nyílászáróinak cseréje a mai kor követelményeinek hőtechnikailag megfelelő szerkezetekre, a homlokzati falakra 15 cm-vtg. Austrotherm Grafit Reflex hőszigetelést került, valamint a lapostetőn  2*10=20 cm vtg. Austrotherm AT-N100 lépésálló expandált polisztirolhab hőszigetelés és új PVC szigetelés készült.

Az elkészült új tetőn a beruházás utolsó fázisaként megújuló energia hasznosítására napelemeket és napkollektorokat telepítettek.

Az iskola két főépületből az "A" és "B" épületrészekből, melyekben a tantermek és tanári szobák vannak, az ezeket összekötő aulából, konyha épületéből valamint a tornateremből áll. A felújításra került tetőfelület összese 3290 m². A kivitelezési munkát a homlokzati falak hőszigetelésével párhuzamosan kellet végezni, mivel az attikafalak szélesítését a homlokzati hőszigeteléshez kellett igazítani. A régi bádogos szerkezetek lebontása után a munkát az attikafalak magasításával kellett kezdeni, mivel az igen alacsony attikák a tetőfelületre kerülő 20 cm vtg. hőszigetelés lefektetése után teljesen eltűntek volna.

A tornaterem és az aula tető lejtésviszonyai nem voltak megfelelőek, sok lefolyástalan rész volt, ezért a tetők beszintezése után úgy döntöttünk, hogy a lejtések megfelelő kialakítására lejtésbevágott hőszigetelő táblákat építünk be. A tervezéssel és gyártással az Austrotherm Kft-t bíztuk meg.

Az épület felújítására 3 hónap állt rendelkezésre, de az iskola kezdésre a beázás mentességet biztosítani kellet, illetve a zajjal járó tevékenységgel nem lehetett zavarni az oktatást. Így a felújítási munkák nagy részét az iskolai nyári szünetben kellett elvégezni, szeptember hónapra maradt az aula és a tornaterem kivitelezése.

2016-ban ünnepelte az Austrotherm Kft. 25 éves jubileumát. A gálaünnepség az Operettsznházban volt, és itt adtuk át Dobos Józsefnek, az Uniszig Kft. vezetőjének a Richter Gedeon gyógyszergyártó üzem tetőszigetelési munkájáért a Kovács Zoltán emlékdíjat. Részlet a bíráló bizottság értékeléséből:

A Richter Gedeon Zrt. gyógyszerkészítmény gyártó üzemének tetőszigetelése érdemelte ki. A fordított rétegrendű, kavicsleterheléssel rögzített lapostető esztétikai és energetikai szempontokból is magas szintű munka. Az előrelátó tervezés és a hatékony, de költségtakarékos megoldások jól szolgálták az építtető érdekeit. A kivitelező az igénybevételnek megfelelően jól alkalmazta a különböző polisztirol termékeket. A választott száraz kivitelezési technológia igazodott a várható kedvezőtlen időjáráshoz. A terv módosítási javaslatokat rendkívül alapos számításokkal támasztották alá. A kivitelezés során felmerült rendkívüli helyzetet is gyorsan, szakszerűen oldották meg.

A Kovács Zoltán Emlékdíjat 2017-ben a Ringi Kft. kapta a Porpáczy Aladár Szakképző Iskola tetőszigeteléséért. A fertődi iskola tető szigetelése a norvég Protan AS vákuumos tetőszigetelési rendszerével készült. Ez olyan esetekben ideális megoldás, amikor a födém statikailag nem alkalmas sem a leterheléses, sem a mechanikus rögzítés kialakítására és a légtömörség előállítható. Jelen esetben a vasbeton födémpalló miatt, valamint az extrém vastag hőszigetelés miatt került előtérbe ez a megoldás. A hőszigetelés kiválasztásának kritériumai között szerepelt az alacsony térfogatsúly, valamint a könnyű lejtéskialakítás és kivitelezés, így került kiválasztásra az Austrotherm ATN 100 expandált polisztirol hőszigetelés. Az alátétlemez 24 cm vastagságban került beépítésre, a lejtés pedig Austrotherm ATN 100 LK 2 cm-ről 2%-kal készült. A polisztirol hőszigetelés és a lágy PVC vízszigetelés közé egy 150 g/m2 felülettömegű geotextília elválasztó réteg került beépítésre a lágyítóvándorlás megakadályozására. Az épületszerkezet kétszintes, az alsó tantermi rész és a felső tornacsarnok is ugyanezzel a rétegrenddel készült. Az attikák oldalán és a falcsatlakozásokon kiegészítő hőszigetelés készült 8 cm vastagságban, szintén Austrotherm anyagból. Az attikák tetején stafliváz készült 5 cm Austrotherm kitöltéssel és OSB alátétszerkezettel, erre került a kétvízorros bádogfedés.

Az Austrotherm Kft. Kovács Zoltán emlékdíjának célja a vállalat alkalmazástechnikusának, Kovács Zoltán emlékének méltó ápolása. Olyan munkák közül kerül minden évben egy kiválasztásra, ahol az Austrotherm termékeket magas szinten alkalmazták, különös tekintettel az innovatív, előremutató megoldásokra, illetve az igényesen megtervezett, megvalósított lapostetők népszerűsítésére. Ezen túlmenően az emlékdíj célja az, hogy fenti céloknak megfelelő szerkezetek kivitelezői magas szintű munkájukért nyilvános elismerésben részesüljenek. A Kovács Zoltán emlékdíjat 2018-ban a RAAB-SZIG Kft. kapta, melyet Szabó Károly ügyvezető vett át a Média Építészeti Díja rendezvény keretében, a győri Készenléti Rendőrség Határvadász Osztály épületének lapostető szigeteléséért. A monolit vasbeton lemezfödém tetőszigetelési rétegrendjébe Austrotherm 24 cm vastag AT-N150 és Austrotherm AT-LK lejtésképző elemek lettek betervezve és beépítve, közel 1000 m2 felületen. A tetőszigetelésen kívüli épületszerkezetekre a kivitelezésben résztvevő többi vállalkozó is az időtálló minőségű Austrotherm hőszigetelés mellett döntöttek. Az épületek homlokzatára AT-H80 homlokzati hőszigetelés, a szállás és irodaépületek emeletközi födémeire AT-L2 lépéshangszigetelő lemezek kerültek.

2019 novemberében az Uránia Nemzeti Filmszínházban megrendezett gálaesten Takács András, a Tetőszervíz Plus Kft. ügyvezetője vette át a Kovács Zoltán emlékdíjat a Győri Műjégpálya III. bővítési ütemében elvégzett lapostető kivitelezéséért. A díjazott cég tulajdonosai számára a szakmai elismerésen túl személyes jelentőséggel is bír az elismerés, hiszen a jégpálya II. ütemének megvalósításán együtt dolgoztak Kovács Zoltánnal. A Győri Műjégpálya III. bővítési ütemében, 2018-2019-ben megvalósuló épületeinek lapostető kivitelezésénél Austrotherm AT-N100 lejtésképző lemezt használtak 25-41 cm vastagságban, így a betervezett vízszigetelő lemez hosszú távon is kellő biztonsággal is betölti feladatát az adott rétegrendben, megfelelő mértékű lejtésnek köszönhetően. A polisztirolhab táblából készített lejtésképzés kettős szerepet tölt be az adott rétegrendben: a lejtésadás mellett a hőszigetelő funkciót is el kell látnia, ezért az anyag legkisebb vastagsága a mélyponton, a lefolyónál 25 cm. A lejtésképző elemek elhelyezése az Austrotherm által kidolgozott fektetési terv alapján könnyen és gyorsan kivitelezhető volt.

2020-ban a Média Építészeti Díja esemény keretében a Szak. Szolg. Paks Kft-t díjazta az Austrotherm Kft. Tamási Város Bölcsődéjének felújítási és bővítési projektjén belül a talajnedvesség elleni és tetőszigetelési munkálatok kiemelkedő minőségű kivitelezéséért. A munkálatok során a tetőn kívül egyéb épületszerkezetekre is Austrotherm hőszigetelő anyagokat használtak

2014-ben a Média Építészeti Díjának tizedik, jubileumi díjátadóját az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A 124 pályamű közül Az égbolt védelméért – Csillagpark a Zselicben projekt az Austrotherm Energiahatékonysági díjat nyerte.

A Zselici Csillagoségbolt-park komplex építész terveit az ERGA Kft., Erdélyi-Gáspár Judit és Erdélyi Róbert készítette, de a belsőépítész csapat a főépület terveiben és a tájépítész tervezők is fontos szerepet vállaltak. A helyszín Kaposvártól délre 20 km-re, Kardosfától nem messze található. A csillagvizsgáló a több éve megtisztított nyugati lejtőn, az úttól kissé beljebb helyezkedik el. Az épület kontúrja kirajzolódik, a planetárium hengere, a távcső kupolája és a közönséghasználati tereket magában foglaló „doboz” egy erős, de egyszerű rajzolatban mutatja meg magát.

A bejárathoz a farönkökből épített csillagképekkel és „élő” napórával berendezett parkon áthaladva, „átszellemülve” juthatunk el. Az akadálymentesített, könnyen átlátható, a közlekedőtengelyre fűzött elrendezésű épületben előcsarnok, ajándékbolt, kiállítótér, 54 fős planetárium, 54 fős egybenyitható előadó-és foglalkoztató terem, távcsőkupola, irodák és kiszolgáló helyiségek találhatók.

A geotermikus energiaellátást talajszondák biztosítják. Biológiai szennyvíztisztító berendezés lesz elhelyezve, a szennyvíz így környezettudatosan, megtisztított és ellenőrzött módon kerül vissza a természetbe. A csapadékvizet, „szürke vizet” gyökérzónás öntözésre és WC-öblítésre használjuk. A vízellátást fúrt kút tudja biztosítani, víztisztító berendezés segítségével. Az egyetlen külső közmű- és energiaforrás az elektromos áram, melyet földkábelen hozunk el az épületig. Az épület tetején zöldtető létesül, mely jó szigetelő rendszer, és a természetbe való illeszkedést is segíti.

A Média Építészeti Díjának célja, hogy áttörje a kommunikációs korlátot az építészek és nagy nyilvánosság között, a magyar közéleti, kulturális nyilvánosságot megcélozva. Az épületeket és a terveket tehát nem csak önmagukban, hanem társadalmi és természeti kontextusukban is vizsgálták a zsűri tagjai

A díjra 2015-ben 84 megvalósult épületet és 60 tervet neveztek. A 2015 legjobb épületének járó díjat a természet tiszteletét és szeretetét a modern építészet elemeivel ötvöző Galyatető kilátó nyerte (Kovács Csaba és Vass-Eysen Áron), a legjobb építészeti tervnek a zsűri az Athenaeum of Philadelphia (Palotai Dániel), vagyis a természetes fényeket és a közösségi tereket egyedi módon kezelő philadelphiai könyvtár tervét választotta. A közönségdíjat – amelyről az Urániában jelenlévő közönség dönthetett szavazással – épület kategóriában, szintén a Galyatető kilátó alkotói vihették haza, terv kategóriában pedig Csaba Zita Zarándokszállása kapta. Az Austrotherm Energiatahatékonysági különdíját pedig a Gaschler Gábor, a a veszprémi Kittenberger Kálmán Vadaspark új elefántházának tervezője nyerte. 

Minden állatkert fő látványossága az elefánt, ezért az elefántházak is hangsúlyos építményeknek számítanak. Ezt a hangsúlyt a tervező viszont csak a legalapvetőbb építészeti elemekkel kívánta létrehozni. Az épületet meghatározó formai  eleme a szabad hullámgörbe alakú homlokzat, ami egyedisége mellett a magában álló épület jelentős méreteit optikailag kisebbíti, mivel sosem látjuk annak egész valós kiterjedését. Az épületet alacsony energiaigényre tervezték, ami 20 cm vastag ívesre vágott Austrotherm hőszigeteléssel volt megoldható. Az íves hőszigetelés az építész tervezőknek is nagyobb szabadságot adott.

Az Austrotherm a díjon kívül is jó kapcsolatokat kíván ápolni az állatkerttel, ezért örökbe fogadták Dinkart, aki a díjazott épület egyik lakóját.

A Meséskert óvoda Budapest XIII. kerületében több szempontból is mesésnek nevezhető. Az óvoda passzív-ház besorolású, azaz energiatakarékosan működtethető, az épületnek a szennyvizén kívül nincs károsanyag kibocsátása. Az Archikon által tervezett ház szépen illeszkedik az utcaképbe, emellett játékossága és frissessége kiemeli a szomszédos irodaházak és lakóházak körül. A legfontosabb azonban, hogy a gyerekek számára rengeteg örömet nyújt, tágas tereivel, a festhető falakkal, a játszóterasszal, és Ferth Tímea vidám grafikáival a falakon, padlózaton. 

Ezzel beruházással a legkorszerűbb, energiatudatos óvoda épült meg az országban, színvonala Európában is kimagasló. A 2014-ben átadott 100 lakásos Passzívház mellett ez az első ilyen volumenű minősített passzív közösségi épület Magyarországon. Az épület a friss szűrt levegő eredményeképpen állandó pollen- és allergiamentes. A rendszer közel hússzor annyi energiát takarít meg, mint amennyi egy hasonló nagyságú hagyományos épület üzemeltetéséhez szükséges. 

A korszerű gépészeti rendszerekhez alacsony energiafogyasztás társul. A nyílászárók 3 rétegű hő és hangszigetelt, légmentesen zárt biztonsági üvegből készültek, így rendkívül kicsi a hőveszteség. Az épületen körben 25 cm, a tetőn, a padlón 35-40 cm a hőszigetelés. A megfelelő homlokzati hőszigetelést Austrotherm GRAFIT REFLEX^® lemezek beépítésével biztosították, melyek a passzív házakra különösen jól használható. A tető és a padló hőszigetelését Austrotherm AT-N100 és AT-N150 lemezek biztosítják.  A belső levegő hőmérséklete télen és nyáron közel állandó lesz, így a gyermekek közérzetét nem fogja befolyásolni a külső hőmérséklet különbség. Az állandó friss, szűrt levegő utánpótlása az épületben biztosítja a pollen és allergiamentes levegőt. A folyamatos légcsere szabályozza a relatív nedvességtartalom szintjét, csökkenti a párakicsapódás, a penészesedés veszélyét. 

Az épület kiválóságát az is jelzi, hogy az Austrotherm Energiahatékonysági díja mellett a MÉD közönségdíját és az index.hu különdíját is besöpörte.

2017-ben a díjat Péterffy Miklós, Deli Brigitta, Dőry Bálint, Müller Dóra és Szabó Dániel „Fenntartható továbbépítés” című terve kapta. Az innovatív városépítészeti elveket felhasználó, de a meglévő kontextuson alapuló és abba integrált városrész megvalósulásával a Paks II. beruházáshoz csatlakozóan olyan lakhatási mintaprojekt jöhet létre, mely nemzetközi mércével is előremutatónak tekinthető. A projekt célja a fenntarthatóság elveinek minden területen való alkalmazásával egy, a meglévő településstruktúrát természetes racionalitással továbbépítő városrész kialakítása, mely egyesítve a környezeti, energetikai, gazdasági és szociális nézőpontokat egy élhető, egészséges és intelligens lakókörnyezetet teremt a létrejövő új lakóközösségnek. Ennek érdekében kiemelt figyelmet kapott a városi fenntarthatóság és a ‘smart city’ szemlélet érvényesítése és integrálása a kialakuló új térbeli, funkcionális és működési struktúrába. A terv egy helyspecifi kus eszközrendszert határoz meg, mely a tervezési területen alkalmazható okos és fenntartható megoldásokat mutatja be a környezetalakítás, vízgazdálkodás, energetika, gazdaság, szociális fenntarthatóság és közlekedés témaköreihez kötődően. A tervezési diszpozíció értelmében a terv célja a városba integrált és a meglévő kontextusba illeszkedő lakónegyed kialakítása, ami azonban önálló identitást, karaktert és minőséget teremt. Célja a város továbbépítése, a funkcionális és térkapcsolati hiányok pótlása és létrehozása, de mindezt úgy, hogy nem kerül alárendelt viszonyba a meglévő várostesttel, hanem önálló entitásként viselkedik. A terv mindezen kettőség ellenére harmóniát teremt, szervesen illeszkedik a meglévő térkapcsolati rendszerbe és beépítési struktúrába. Önállósága ellenére összeköt és kiegészít.

2018-ban megint egy megvalósult terv kapta a díjat, amit a Skicc Art Építésziroda tervezői vették át az Office Garden III. munkájukért. Az épület jól illeszkedik a már elkészült ütemek sorába, azonban számottevő dologban újat mutat: a számos ponton megújuló energiafelhasználásra koncentráló, nulla közvetlen széndioxid-kibocsátású irodaépület energiatudatosabb, műszaki és építészeti megoldásiban modernebb, miközben komoly hangsúlyt fektet a dolgozók jólétére. Az irodaház tervezésekor elsődleges szempont volt, hogy minél több fenntartható, környezettudatos technológiát alkalmazzanak. A legkorszerűbb VRV rendszerű hőszivattyús, hűtő-fűtő rendszer megújuló energiát használ, ezért összességében az átlagos irodaháznál legalább 30%-kal olcsóbbá teszi az üzemeltetés költségeit. A rendszernek köszönhetően az épület közvetlen széndioxid-kibocsátása nulla. Az irodaházban úgy a közösségi, mint az irodaterületeken környezetbarát LED világítást alkalmaznak, ami akár 65% energiamegtakarítást is eredményezhet a hagyományos fénycsöves rendszerekkel szemben. A környezetkímélő légtechnika a hőenergia közel 80%-os visszanyerését teszi lehetővé. Magyarországon ez az egyetlen olyan irodaház, ahol háromrétegű hőszigetelő üvegezést alkalmaztak, így aki az üveg mellett dolgozik, télen és nyáron is komfortosan érezheti magát. A szelektív hulladékgyűjtés - az irodapark korábbi ütemeihez hasonlóan - anyag szerint szétválogatva történik. A csapadékvizet összegyűjtik, és az épület üzemeltetésénél felhasználják. Az épület tetejére kerültek a légkezelők, hőszivattyúk, dízelaggregátorok gépei. Ezeket egy takarófal rejti el a látogatók elől. Az alkalmazott technológiák alapján az irodaház megfelel a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó előírásoknak.

Ismét egy terv, a Kőbányára megálmodott Biogáz feldolgozó és látogatóközpont nyerte el a díjat, amit Kazi Zsolt tervező vett át. A terv célja a Budapest X. kerületében elhelyezkedő, egykori Magnezitipari Művek agyagbányájának területén felhalmozott nagy mennyiségű hulladékból származó biogáz környezettudatos módon történő hasznosítása. A projekt fő részeként biogáz feldolgozó és hozzá tartozó növényház, közösségi tér készül. Kazi Zsolt diplomamunkája.  A tervezési helyszín Budapest X. kerülete. A Duna egykori árterületeként feltöltődött, nagyrészt szőlőtermelésre hasznosított dombokat nagy mennyiségű és jól bányászható agyag alkotja, melyet a XVIII. századtól kezdve hasznosítottak. Jelentős kerámiaipar alakult ki, a terület fénykorában évenként több millió darabos termelés zajlott. Ennek a kiterjedt hálózatnak a részét képezte a Magnezitipar Rt., melynek egykori bányaterülete a közvetlen tervezési helyszín. A gyár lassankénti megszűnésével a bányaterületet 1955-től az évtizedek során fokozatosan 2-2,5 millió m3 mennyiségű kommunális és építési hulladékkal töltötték fel. Mai állapotában kihalt füves területként mutatkozik, azonban a hely gyomrában ott nyugvó óriási mennyiségű hulladékból kihasználatlan biogáz származik. A több, mint 20 hektáros terület évtizedek óta rekultivációra vár. A terv a teljes életciklusban történő környezettudatos rekultivációra épül, a lehető legnagyobb mértékig önellátó épületekkel. A gondolat szerint a terület képes a meglévő parkhálózat részévé válni a sűrű beépítésű városon belül zöld szigeteket teremtve. A terv — szem előtt tartva a megvalósulás fokozatosságát — három képzeletbeli gyűrű mentén szerveződik.  A kérdés, hogy miért érdemes foglalkozni a területtel? A belső gyűrű a park központi eleme, azaz a biogázfeldolgozó a hozzá kapcsolt növényház-közösségi térrel. A terület egy 20 éves ciklusgörbe felső szakaszán jár, így körülbelül 85 százalékos hatásfokkal termelhető ki a biogáz. Ez évenként nagyjából 4500 MWh villamos energiát jelent, ami ellátja a park épületeit, valamint a környező háztartásokba visszatáplálva megközelítőleg 2200 háztartás teljes éves villamos energia igényét fedezi. A terv fontos része a keletkező hőenergia hasznosítása is: ez téli időszakban a feldolgozóhoz kapcsolt növényházat fűti, ahol a park beültetésére és eladásra szánt növények lesznek termelve. Nyári időszakban a környező lakó és ipari beépítések használati melegvíz igényét segíti, évenként 16,2 millió MJ energiával. A becsült éves megtérülés 300 millió Ft.  A teljes életciklust vizsgálva 25 éves időtartamban hasznosítható a gáz, ezután az épület képes átállni a kiépített szívókutakba telepített geotermikus energiakinyerésre. A területen 3000 m2 napelemet helyeznek el, az épületek mindegyikében aktív, ózonnal történő eső és szürkevíz kezelés zajlik. A közbenső gyűrűbe a parkhasználatot segítő fedett nyitott pavilonok kerülnek. A külső gyűrűbe a park peremein meghatározott funkciójú kiszolgáló épületek készülnek, a bevezető irányokra illesztve. Pufferzónaként a terület szélein intenzívebb zöldesítés történik, a faiskolával együtt több mint 2500 új fa lesz telepítve.

A RICHTER GEDEON debreceni Közösségi és Iroda épülete nyert 2020-ban, ami Töős György és Szőkedencsi Géza munkáját dicséri. Sokan hiszik, hogy könnyű feladat irodaházat tervezni, mert ezekben az épületekben szinte minden olyan magától értetődő, tiszta és világos. Pedig mennyi munka és kiérlelt gondolat szükséges egy építészeti értelemben is „magától értetődő", telepítésében, térszerkezetében, tömegalakításban és homlokzatképzésben is minőségi épület kialakításához. Az Artonic Kft. debreceni Richter Gedeon közösségi és iroda épülete ilyen: magától értetődő munka. A tervezett épület tiszta és világos. Térszerkezete első pillantásra olvasható. Kézzelfoghatóvá válik benne az építészeti koncepció egyszerű nagyvonalúsága. Az épület funkcionálisan két részből áll. A közösségi szárny a dolgozói étteremmel, befejező konyhával, többfunkciós rendezvénytérrel a főkapu mellett, míg az irodaszárny tőle jobbra, az utcára merőlegesen helyezkedik el. E fölött „lebeg" a négyszintes irodaszárny. A harántirányú szárny a földszinten és az első emeleten össze van kötve, egy ellenőrzési ponttal feltárható, és így a közösségi funkciókhoz könnyen el lehet jutni az épületen belül. A homlokzat mértéktartó, nagyvonalúan elegáns, ugyanakkor az ipari környezetbe illően tudatos. A közösségi épületrésznél nagyméretű magas üvegfalak jelennek meg, melyek előtt a belső kert felől kétszintes árkádot alakítottak ki, ezzel is védve a homlokzatokat a túlzott napsugárzástól, felmelegedéstől. A nagyméretű függönyfalak mellett a másik meghatározó homlokzati felület az átszellőztetett kialakítású, törtfehér szálcement homlokzatburkolat, amely különböző magasságú vízszintes osztásaival igazodik az épület meghatározó magasságaihoz, szintjeihez. A terv legizgalmasabb része az ergonomikus belső világ komplexitása. Szerencsés, hogy a belső terekben is nyugodtak maradtak a tervezők mozdulatai és ott is kézzelfoghatóvá válik az építészeti alapkoncepció egyszerű nagyvonalúsága, melyben egyesülnek a legújabb innovatív technológiák és a hagyományos irodai munkakörnyezet elemei. A színvilágot alapvetően a fehér és szürke árnyalatainak használata határozza meg, ezt egészíti ki az élénk olívazöld, mely figyelemfelkeltő színével, kijelöli a fontos elemeket, és színt visz a harmonikus monokróm környezetbe.

Az Austrotherm Energiahatékonysági díját a Lukács Manufacture Kft. vehetett át panoráma kabinok kivitelezéséért 2021-ben. A turistaházak falát 60 mm Austrotherm XPS Top hőszigetelő lemez borítja. Több lépcsős projekt indult el a Békás-szoros és a Gyilkos-tó térségének, valamint a bakancsos turizmus népszerűsítésének céljával. A program egyik látványos elemeként egyedi kialakítású panoráma kabinok kerültek a Gyilkos-havasra és a Mária-kő szikláira. A megközelítés megkönnyítésére függő hidakat, panoráma platformokat is építettek, ingyenesen használható távcsövekkel. Cél volt, hogy a kaland- és extrémsportok kihívásaihoz edzett rétegen túl a családos vagy iskolás kirándulások számára is desztinációt teremtsenek, alternatívát kínáljanak a fejlődőben levő szervezett lovas túrázóknak és hegyi kerékpárosoknak is. A szoros egyedi mikroklímája előregyártott szerkezeteket feltételez. A mészkőtömbök hideg-huzatos, záporos-forró időjárása egyértelműen kizárta a hagyományos építkezési formát. Az épületek modulokra tagolódtak és az extrudált testek kristályok ihlette formái sziklatömböket formáztak. A sziklás talajon rögzítéshez egy alapot biztosító gerenda vázszerkezetet készítettek, melyet kizárólag a kompakt sziklán helyezhettek el. A modulok szállítása csakis légi úton, helikopter bevonásával volt megoldható, mely a turbulens légköri viszonyok és a szállítandó súly miatt is kockázatos volt. A Mária-kői kabint három lineáris modul, míg a Gyilkos-havasit négy, párhuzamos kapcsolatú modul alkotja. Három fix munkapont munkáját hangolták össze pontosan a helikopterrel és a szerelő csapattal. A több mint 30 főt bevonó összeállítási munkálat a tapasztalt ácsokon túl, hegyi- és barlangi mentőket, hegymászókat tömörített egybe. A több szcenárióra felkészült csapat fölött még így is nagyfokú balesetveszély lebegett, így egy külön háttéregységet kellett az önmentésre készültségbe helyezni. Lukács Lehel, a Lukács Manufacture Kft. tulajdonosa szerint „A teljes alkotási folyamat alatt kezdve az ötleteléstől, a méréseken át, a kivitelezésig pozitív energia jellemezte a munkacsapatot. Több mint 40 ember működött közre, akiknek nagy része önkéntes valamelyik szervezetnél, vagy munkaidejétől függetlenül segítő szakember. 2019 óta Hargita megyében több mint 25 hegyi menedéket állítottunk fel, amelyeket több mint 2 500 km jelzett ösvény hálóz be. Olyan helyszíneket sikerült találnunk, amelyek nem a tömbök matematikai csúcsai, hanem a gerinc csipkézet részei, megőrizve ezáltal a csúcsok “érintetlenségét". A klasszikus hegyi menedékek eldugott, elrejtetten védett jellegétől tudatosan meg akartunk szabadulni, sőt a panoráma perspektíva lett a legfőbb célt jelentő kihívás. A környező sziklaalakzatok inspirálta formák adták a mária-kői kabin kettő, illetve a gyilkos-havasi kabin négy főre optimalizált férőhelyeit, melyek szükség esetén még két-két személyt tudnak befogadni.”

A lejtésképző hőszigetelés 1999-ben kapott Construma Nagydíjat

A lapostető lejtésviszonyainak kialakítása általában a tervező feladata. Van viszont egy kivétel, amikor ezt más, és ráadásul térítésmentesen végzi el: ez az AUSTROTHERM lejtésképzés esete. Az ún. „lapostetőket” szerkezeti kialakításuk szerint többfajta csoportba soroljuk. Az egyik ilyen csoport az egyhéjú melegtetőké, amelyek elvi rétegfelépítése a következő: 

-                  felületvédelem, leterhelő réteg, használatot biztosító réteg;
-                  csapadékvíz-szigetelés;
-                  gőznyomás-kiegyenlítő réteg;
-                  hőszigetelés;
-                  páravédelmi réteg;
-                  lejtéstadó réteg;
-                  teherhordó födémszerkezet.

Ahhoz, hogy a betervezett vízszigetelő lemez hosszú távon is kellő biztonsággal is betöltse feladatát a fenti rétegrendben, megfelelő mértékű lejtéssel kell rendelkeznie. Az általános gyakorlat szerint a vízszintes felületű zárófödémre az építészek nagy része lejtéstadó betonréteget tervez.

Ez azonban nem mindig a legjobb választás, több okból sem.

A kavicsbeton súlya többletterhet jelent minden fő teherhordó-szerkezet (födém, fal, alapozás) számára. Ez eleve drágábbá teszi az építkezést.

A lejtéstadó betonréteg elkészítése nem egyszerű feladat, gondoljunk csak a kivitelezéshez szükséges gépi háttérre (betonpumpa vagy daru használata), illetve a helyszíni lejtésképzésben résztvevő szak- és segédmunkások által elkövetett, nehezen és körülményesen javítható esetleges építési hibákra (nem a tervezett lejtésviszonyok valósulnak meg, vagy a szükséges tágulási hézagok elmaradnak!).

A betonból készített lejtések a kivitelezési időt is meghosszabbítják, hiszen a nagy nedvességtartalmú aljzatra a következő réteg csak a megfelelő technológiai szünet (beton kötése, szilárdulása, megfelelő mértékű kiszáradása) után hordható fel. Bizonyos évszakokban és/vagy időjárási körülmények között a betonozás egyáltalán el sem végezhető.

Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a bezárásra kerülő nedvesség felmelegedéséből keletkező nyomás eloszlatása, feszültségmentesítése miatt mindenképpen szükséges gőznyomás-kiegyenlítő réteg beépítése a szerkezetbe, amelynek pontonkénti vagy vonalmenti kiszellőzést kell biztosítani.

 Készíthetünk lejtéstadó szerkezeti réteget polisztirolgyöngy-adalékos könnyűbetonból is, ami egyrészt csökkenti a szerkezeti elemekre jutó terheket, másrészt javítja a rétegrend hőszigetelő-képességét, de még mindig problémát okozhat a helyszíni kialakítás és a „nedves technológia” alkalmazása.

Az igazi megoldást a fenti esetekben az AUSTROTHERM Kft 1999-ben CONSTRUMA NAGYDÍJAT kapott terméke, a lejtésképző expandált polisztirolhab tábla (AT-LK) jelenti, amely a súlycsökkentés mellett a tető hőszigetelő-képességének igazán jelentős javítását úgy éri el, hogy kiküszöböli a helyszíni, nedves technológia minden hátrányát.

A lejtésképző elemek

Az 1,0 m ´ 1,0 m méretű, az MSZ EN 13163 szabvány szerint gyártott lejtésképző polisztirolhab táblák többféle minőségben készülnek. Nem járható tetőkre az AT-N100, járható tetőkbe, hasznosított tetőkbe, zöldtetőkbe a terheléstől függően az AT-N150 vagy AT-N200 típusú termékek építhetők be. A táblák minimális vastagsága 2,0 cm, mint indulási vastagság. A táblák felületén kialakított lejtés értéke – figyelembe véve az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége által kidolgozott és kiadott „Tetőszigetelések tervezési és kivitelezési irányelvei”-ben foglaltakat – legalább 2,5 %. (Ha bármely okból a tető lejtése a fenti értéket nem éri el, akkor az különleges szerkezetnek minősül, és ennek megfelelő ellensúlyozó megoldást kell alkalmazni, pl.: rétegszám, anyagvastagság, átfedés növelése, nagyobb teljesítőképességű anyag alkalmazása.) Fokozott hőszigetelési igény esetén lehetőség van grafit adalékos hőszigetelő anyagok alkalmazására, amivel a szigetelő réteg vastagságát is csökkenteni lehet. A szürke színű hőszigetelő anyagok alacsonyabb hővezetési tényezője különösen előnyös lehet abban az esetben, amikor az attika fal nem elég magas.

Az AUSTROTHERM lemezek szárazon fektethetők, ha a további tetőrétegek rögzítését leterhelés vagy mechanikai rögzítés biztosítja. A hőszigetelő táblák oldószermentes bitumenes hidegragasztókkal, vagy egykomponensű poliuretán ragasztókkal is rögzíthetők, a gyártók által előírt technológiai és alkalmazástechnikai utasítások figyelembevételével.

A lejtésképző elemek elhelyezése az Austrotherm által kidolgozott fektetési terv alapján könnyen és gyorsan végezhető. A tető geometriájából adódhat, hogy a táblákat szabni vagy igazítani kell, ez azonban egyszerű eszközökkel (kézi fűrész, csiszoló) megoldható.

Csapadékvíz-elleni szigetelésként mind műanyag, mind bitumenes lemez használható. Lágyított PVC lemez esetén a polisztirolhabra minden esetben védő-elválasztó filcréteget kell fektetni. Bitumenes lemez használatakor az első réteget ragasztás nélkül szabadon kell elhelyezni és az AUSTROTHERM elemek védelmében csak a toldásokban szabad lángolvasztással felületfolytonosítani a speciálisan kialakított, lángterelős hegesztőrúd használatával! A második réteg bitumenes lemez már teljes felületén lehegeszthető.

Mechanikai rögzítésű tető esetén ugyan változó hosszúságú dübeleket kell alkalmazni, azonban az átadott fektetési terv és elemkonszignációs lap alapján könnyen kiszámítható és kiosztható a szükséges rögzítőelem mennyisége és helye figyelembe véve a vonatkozó előírásokat.

Sajtótájékoztató keretében adta át Ganczer Gábor a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója és Petró Bálint professzor, a zsűri elnöke az idei Construma újdonság díjakat. Az Ablakcentrum, a Tondach és a Wago mellett az Austrotherm Zenit^® nevű terméke is megkapta a kitüntetést.

A hazai fejlesztésű és gyártású, innovatív hőszigetelő anyagot fordított rétegrendű lapostetőkben lehet alkalmazni. Ezekben a szerkezetekben a nagy szilárdságú, nedvességálló hőszigetelés a vízszigetelés fölé kerül, így a sérülékeny vízszigetelés védett lesz a külső behatásoktól. Ez a megoldás a hagyományos egyenes rétegrendnél biztonságosabb, és kedvező hatással van a tető élettartamára. Fordított tetőt passzívházaknál eddig még nem lehetett alkalmazni, mivel az erre a célra használt nedvességálló hőszigetelő lemezek nem álltak rendelkezésre a megfelelő vastagságban. Az új fejlesztésű Austrotherm Zenit^® olyan speciális hőszigetelő lemez, ami kiváló hőszigetelő tulajdonságait tartós nedvességhatás mellett is megőrzi, így alkalmas fordított rétegrendű tetők hőszigetelésére. A terméket a maximális 35 centiméteres vastagságban alkalmazva a tető hőátbocsátási tényezője eléri az U = 0,09 W/m²K értéket, ami messzemenőkig kielégíti a passzívházak követelményeit.