A fűtött épületek a határolószerkezeteiken (falak, nyílászárók, födémek, padlók) keresztül vesztik el az energiájukat a náluk hidegebb környezet felé. Minél kevesebb ez az energiaveszteség, annál kevesebbet kell visszapótolnunk az adott helyiségbe, vagyis kevesebbet kell fűtenünk, ami sem környezetvédelmi, sem pénzügyi szempontból nem érdektelen.
A homlokzat és a tető megfelelő mértékű hőszigetelésének szükségességét nem kell magyarázni, azt azonban nem mindenki tudja, hogy egy épület teljes energiaveszteségének közel 20%-a a talaj felé adódik át. Célszerű tehát, hogy ebbe az irányba is megfelelő nagyságú ellenállást állítsunk a hőáram útjába, hogy elkerüljük a feleslegesen magas gázszámlákat.
Egy talajon fekvő padló esetében a határolószerkezet általánosan a következő rétegekből áll:
A fenti rétegrendben a hőszigetelés a talajban lévő nedvességhatástól védve helyezkedik el, és normál terhelés (lakóépület) esetén legalább EPS 100 jelű termékosztályú polisztirolhabot (AUSTROTHERM AT-N100) kell beépíteni. Az eddigi tervezési – kivitelezési gyakorlatban a talajnedvesség elleni szigetelés feletti rétegeket 10-12 cm vastagságba szokták besűríteni. Figyelembe véve az aljzatbeton 6-7 cm-es minimális vastagságát, könnyen kiszámolhatjuk, hogy a beépített hőszigetelő anyag vastagsága nem lehetne több, mint 2-4 cm. Ilyen rétegrend esetén a padlószerkezet eredő hőátbocsátási tényezője akár a 0,75 W/m2K értéket is elérheti. Ezzel szemben a most érvényes hőtechnikai szabályozás a talajjal érintkező padlók hőátbocsátási tényezőjét 0,30 W/m2K-ben maximalizálja, vagyis lényegi vastagság növelésre lesz szükség. Különösen akkor, ha inkább a hamarosan életbe lépő új szabályozásnak, a közel nulla energiaigénynek akarunk megfelelni, és követjük a szakmai ajánlást (0,12 W/m2K).
A fenti, padlóra ajánlott értéket 18 cm AUSTROTHERM AT-N100 polisztirolhabbal, vagy 14 cm GRAFIT® 100 alkalmazásával lehet elérni. Ha ennél kisebb energiafogyasztású épület lebeg a szemünk előtt, és nem riadunk vissza a passzívház szintjétől sem, úgy 28 cm vastag hőszigetelés beépítése is indokolt lehet. A szerkezet teljes vastagsága így akár a 30-40 cm-t is elérheti, amivel a tervezési fázisban is számolni kell. Az Austrotherm hőszigetelési segédletével válassza ki az Ön épületének legmegfelelőbb hőszigetelőanyagot.
Tovább a Hőszigetelési kalkulátorhoz
A padló hőszigetelése kivitelezés szempontjából lényegesen egyszerűbb, mint a homlokzati hőszigetelés. A beton felületet a munka megkezdése előtt meg kell tisztítani. A falak mentén AUSTROTHERM 5 mm vastag (padlófűtés esetében 10 mm!) peremszigetelő sávot kell elhelyezni ami legalább 1 cm-rel nyúljon az aljzatbeton fölé. A táblák soronként kötésben, fél tábla eltolással, szoros illesztéssel kerüljenek a födémre. Az egész felület befedése után helyezhető el az AUSTROTHERM technológiai szigetelés. Ezt legalább 10 cm-es átfedéssel kell teríteni, és a falak mentén a peremszigetelés fölé kell vezetni. Az aljzatbeton legalább 5 cm vastag legyen, esztrich estében a gyártói ajánlást kell figyelembe venni.
Amennyiben a normál terhelésnél nagyobb igénybevétellel kell számolnunk (garázs, raktár, ipari csarnok, stb.), minden esetben statikai számítással kell kiválasztani a megfelelő nyomószilárdságú polisztirolhabot (AT-N150 – GRAFIT® 150; AT-N200; EXPERT® vagy AUSTROTHERM XPS®).
Látható, hogy a hőszigetelési igény növekedése vastagabb szerkezeteket hoz létre nem csak a homlokzaton, hanem a padlók esetében is. Van viszont lehetőségünk arra, hogy igény esetén csökkentsük a talajon fekvő padló rétegvastagságát. A „fordított padló” rétegrendben elhagyható az alsó aljzatbeton, és a nedvességálló, nagy szilárdságú (EXPERT vagy XPS) hőszigetelés (javasolt vastagság mindkét termék esetében 16 cm) közvetlenül a tömörített kavicságyra fektethető. A teljes réteg vastagság így további 4-5 cm-el csökkenhet, így kritikus esetekben segítséget nyújt abban, hogy a tervezett padlószintet ne lépjük túl.
Passzívházak esetében különösen fontos, hogy a hőszigetelés vonala megszakítatlanul vegye körbe az egész épületet (termikus burok). Ezt a padló hőszigetelés esetében úgy lehet tökéletesen elérni, hogy a hőszigetelés az épület (lemez)alapja alatt helyezkedik el, vagyis az egész építmény a hőszigetelésre terhel. Nem kell hangsúlyozni, hogy ezt csak a megfelelő számítások és anyagválasztás esetében lehet megtenni. Családi házak esetében ez többnyire probléma mentesen megvalósítható, de nagyobb házaknál a sávalapok, és azok körbeszigetelése lehet a járható út.
Mivel 2021. január 1-től már csak közel zéró energiaigényű épületek kaphatják meg a használatba vételi engedélyt, ezért fontos, hogy már most erre tervezzük házainkat. Különösen igaz ez a talajon fekvő padlók hőszigetelés esetében, mert itt rendkívül korlátozottak a lehetőségeink az utólagos hőszigetelés elkészítésére.
