Előbb-utóbb minden épületszerkezet megérik a felújításra. Van, amikor esztétikai okok motiválnak minket, és van, amikor ennél sokkal kényszerítőbb erők vannak ránk hatással.
Magyarországon az épületek többnyire magastetővel vannak fedve. Az időjárás, a helyben előállítható anyagok fajtái egyaránt erre terelték az építtetőket. A lapostetők nagyobb mértékben csak a hatvanas évek után terjedtek el. Voltak is vele problémák. Szó szerint a kabarétréfák szintjére süllyedt a lapostetők minősége, tulajdonképpen egyet jelentett a beázással. Az idegenkedés olyan mértékű lett, hogy sokan még a tízemeletes panelépületek tetejére is magastetőt kívántak. Napjainkban viszont reneszánszát éli a lapostető. Ehhez a kivitelezési fegyelem és a felhasznált anyagok minőségének javulása erőteljesen hozzájárult. De a megrendelők ízlése is változott, a mediterrán jellegű épületeket felváltotta a minimalista stílus, amihez jobban illik a lapostető. Ami nem változott: a lapostetők továbbra is erősen ki vannak téve a környezeti hatásoknak, ezért mindig figyelnünk kell az állapotára.
Egyenes, fordított, kettős
Lapostetők hőszigetelésére kétféle módszer ismert: az egyenes és a fordított rétegrend. Előbbinél a vízszigeteléssel védjük meg a hőszigetelést a nedvesség káros hatásától, és alul a terhelhető hőszigetelés (Austrotherm AT-N100, AT-N150, AT-N200) helyezkedik el, míg a csapadékvíz elleni szigetelés van legfelül. Fokozott hőszigetelési igény esetén célszerű lehet a GRAFIT® 100, GRAFIT® 150 alkalmazása is. A másik esetben a nedvességálló hőszigetelés alatt, védetten helyezkedik el a vízszigetelés.
Ennek a rétegrendnek előnye többek között az, hogy
Új épületeknél, új szerkezeteknél egyaránt lehet bármelyiket alkalmazni, a megfelelő rétegrend kiválasztása tervezői feladat. Felújítások során, mikor a tető hőszigetelő képességét szeretnénk javítani, jelentős előnnyel jár egy harmadik, tulajdonképpen vegyes megoldás: egyenes és fordított rétegrend egyidejű alkalmazása. Ezt a szaknyelv kettős hőszigetelésű tetőnek vagy plusztetőnek is hívja.
Amikor egy egyenes rétegrendű lapostető hőszigetelése nem megfelelő, de a rajta levő vízszigetelés ép, sőt, nem ritkán frissen lett felújítva, a tulajdonos nem szívesen vállalja a visszabontást; egyrészt a költségek miatt, másrészt attól tartva, hogy az új szerkezet korántsem lesz olyan jó, mint a régi. Ilyenkor kell a kettős hőszigetelést kell alkalmazni: közvetlenül a meglevő vízszigetelésre helyezzük a nedvességálló, fagyálló hőszigetelést. Ezzel jelentős bontási munkálatoktól, hulladék elhelyezési költségektől tudjuk megkímélni magunkat, és környezeti szempontból is előnyös a csökkentett hulladék mennyisége. A Zenit® vagy XPS táblákra kerülő geotextília és kavicsréteg segítségével a könnyű hőszigetelés rögzítése is megoldható. A kivitelezésnél ügyelni kell arra, hogy a sérülékeny vízszigetelés ép maradjon.
A fordított, vagy a kettős hőszigetelésű tetőkben felső rétegként alkalmazott hőszigeteléssel szemben viszont komoly elvárásokat kell támasztanunk.
A fordított tetőszerkezet kivitelezését olyan hőszigetelőanyagok kifejlesztése tette lehetővé, melyek gyakorlatilag nem vesznek fel vizet. Ilyenek például a Zenit® és az XPS termékek az Austrotherm-től, melyek nagy terhelésnek kitehetők, és nedves környezetben sem vesztik el kiváló hőszigetelő képességüket. Kezdetben mind a Zenit®, mind az XPS termékek csak 20 cm-es vastagságig voltak gyárthatók. A hőszigetelési igény változásával viszont meg kellett oldani a nagyobb vastagságok gyárthatóságát is. Először a Zenit® volt 40 cm-es vastagságig kapható, majd az Austrotherm XPS TB termékek készülnek úgynevezett ’thermobonding’ eljárással hasonló vastagságban. Ezzel bármilyen hőszigetelési igény kielégíthető, nem elérhetetlen a passzívházak szintje sem.
+36 96 515 114
© 2024 Austrotherm
