Az utólagos homlokzatszigetelés ritkán tárgyalt kérdései
Épületeink élettartamát 50-100 évre becsüljük. Ez, a közkeletű, téves elképzeléssel ellentétben, nem azt jelenti, hogy ezt a kort megélve összedőlnek, hanem hogy olyan mértékben válnak alkalmatlanná a funkciójuk betöltésére, hogy érdemesebb inkább bontani. De amíg ezt a kort megérik, vagy ha olyan épületről van szó, amit mindenképpen szeretnénk megőrizni, akkor a felújítás az első választás.
Amikor egy régi épületet szeretnénk feltámasztani, az energetikai felújítás sem kerülhető meg. És bizony, ilyenkor könnyen veszhetnek oda értékek. A homlokzati díszítés (ha volt), szinte biztos, hogy kárát látja egy hatékony, vastag hőszigetelésnek.
Mert ha a kor színvonalának megfelelő hőszigetelési értéket célozzuk meg, úgy gyakran 20 cm vastag hőszigetelést kell beépítenünk. Ezért felújításnál is érdemes a hatékonyabb, GRAFIT termékeket alkalmazni, melyeknek szigetelő képessége 15-33 %-al kedvezőbb a klasszikus fehér EPS termékekhez képest. De még ekkor is 15 cm vastag szigetelésről beszélünk a homlokzaton, vagyis a díszek emögött el fognak tűnni. Ennek ellenére nem vagyunk rákényszerítve az épületfizikailag kérdéses belső oldali szigetelésre, mert meg lehet tartani az eredeti homlokzat képét egy utólagos szigetelés során is.
Erre volt jó példa a bonyhádi zeneiskola felújítása, ahol a meglevő díszek felmérése után polisztirolhabból legyártottuk, és a 15 cm vastag GRAFIT REFLEX® hőszigetelésre rögzítettük az elemeket. Így a felújítás után az iskola külső megjelenése nem változott, de az épület már megfelel a mai energetikai elvárásainknak.
A felújítás felújítása
Nem megkerülhető az a kérdés sem, hogy mi történjen, ha már egyszer korszerűsítettünk, és a homlokzaton van egy 5 cm vastag hőszigetelés? Nyilvánvaló, hogy ez ma már kevés; hozzá kell nyúlnunk. Három lehetséges válasz van: ha a hőszigetelő rendszer ép, akkor meg kell duplázni a hőszigetelő réteget. Abban az esetben, ha a szigetelés megfelelő állapotú, de a vakolat nem (többnyire ez a réteg károsodik először), akkor csak az utóbbit kell eltávolítani: ezt hívják „lecsupaszításnak”. És végül, ha már a régi szigetelés sem ép, akkor szelektív visszabontásra van szükség.
Sokan tartanak attól, hogy felújításnál a teljes hőszigetelő rendszert ki kell dobni, de szerencsére ez nincs így. A megfelelő állapotú vékony hőszigetelésre fel kell helyezni egy második hőszigetelőanyag réteget, melyet ragasztással és dübelezéssel kell rögzíteni. A régi vakolat külső rétegét azonban előzetesen meg kell vizsgálni, és annak teljesen épnek kell lennie.
Ha a vakolatréteg már nem tud kellően stabil felületet biztosítani a második réteg szigetelésnek, akkor a felújítás során először ezt el kell távolítani. A vékonyvakolat, háló és ragasztó alkotta külső réteget függőlegesen bevágják, majd csíkokban lehúzzák. A csíkokat 45 fokos szögben kell lefejteni, a vakolatréteget maradéktalanul el kell távolítani.
Mi történjen a bontási hulladékkal?
Ha a hőszigetelőrendszer már nem javítható, úgy teljesen új szigetelést kell kialakítani. Ehhez a régi rendszert szelektív bontással kell eltávolítani. Először a vakolatréteget bontsuk le a fenti eljárással, majd a szigetelő lemezeket kell külön gyűjteni, és gondoskodni kell az újra hasznosításáról. De a bontási hulladék sorsa nem csak felújítás esetén kritikus. Mikor egy épületet lebontanak, minden megy a hulladék lerakóba. Régi épületekben semmilyen hőszigetelés nincsen, így az nem is jelent számunkra feladatot. Jelenleg az évente termelődő bontási hulladék mindössze kétszázad százaléka a polisztirolhab, de jó, ha felkészülünk a mai, korszerű, intenzív hőszigetelés újrahasznosítására is. Erre ma már megvannak a technológiák, ezért csak ennek alkalmazásáról fog kelleni gondoskodnunk. Észak-és Nyugat Európában a bontási EPS hulladék 90%-át hasznosítják, míg a keleti régióban 66% megy a lerakóba. A tiszta hulladékokat például könnyűbeton adalékanyagként hasznosítják. A nem tiszta hulladékoknál pedig ma már járhatóáó út a kémiai újrafelhasználás, amikor az alapanyag gyártásban felhasználható tiszta polisztirolt hoznak létre.
