A hőszigetelés azonnal megtérülő befektetés, ám ennek ellenére – és a 2021-től szigorodó épületenergetikai szabályozás dacára – az építkezők, felújítók ritkán tekintenek rá beruházásként; inkább egyike a kipipálandó feladatoknak a munkálatok listáján, amit lehetőleg minél olcsóbban kell „megúszni”. A hőszigetelést ráadásul számos tévhit övezi, amelyek elbizonytalanítják a lakástulajdonosokat a választásban és döntések meghozatalában. Ezek eloszlatására álljon itt néhány népszerű közvélekedés a tények tükrében, közérthető módon tálalva! A kisokos összeállításában a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete szakemberei nyújtottak segítséget.

Tévhit: A polisztirol hőszigetelés bedunsztolja a házat, vastag hőszigetelés alatt a falak nem tudnak lélegezni.

Tény: Valójában semmilyen építőanyag vagy épületszerkezet nem „lélegzik”, így a hőszigetelés és a falak sem. Rendelkeznek ugyan kisebb-nagyobb légáteresztő képességgel vagy páraáteresztő tulajdonsággal, de a lakásban élők alapvető érdeke éppen hogy a légzárás lenne, hiszen az ellenőrizetlen levegőforgalom nagyon sok meleget képes elvinni a lakótérből vagy éppen beereszteni oda. Ezért a légtömörség elérendő cél, és nem kerülendő dolog. Más kérdés, hogy a lakásban termelődő párának viszont ki kell jutni onnan. Ezt viszont nem a falak fogják megoldani, hanem a megfelelő gyakoriságú szellőzés. A lakásban képződő pára (főzés, fürdés, mosás, növények, stb.) legfeljebb 1-3%-át képesek a falak eltávolítani, a többi a távozó elhasznált levegővel megy ki. Ezért a párafeldúsulás veszélyére elsősorban ablakcsere után kell figyelni, és vagy gépi szellőztetést kiépíteni, vagy rendszeres szellőztetéssel megszabadulni a felesleges párától. A hatékony hőszigeteléssel éppen hogy csökkentjük a nedvesség lecsapódásának veszélyét: mivel a falak melegebbek lesznek, így kisebb az esélye annak, hogy megjelenjen rajtuk a penész.

Bővebben lásd: www.austrotherm.hu/tudastar/megjelent-szakcikkek/lelegzik-e-a-fa

Tévhit: Nem érdemes vastagon szigetelni.

Tény: Ma panelra vagy régi, szigeteletlen tégla épületre legalább 14 cm, de ha a hamarosan életbe lépő új rendeletekre is figyelemmel akarunk lenni, úgy inkább 22 cm vastag hőszigetelés a javasolt. A gazdaságos szigetelési vastagság ugyanakkor nem egy olyan fizikai állandó, mint a fény sebessége. Az energiahordozók és a hőszigetelés árának változásával, a fosszilis energiakészletek kimerülésével folyamatosan módosul a hőszigetelés ésszerű mértéke. Ma már előtérbe kerülnek a környezeti szempontok, az energiapazarlás és a környezetszennyezés, valamint a klímaváltozás járulékos költségei is – ha mindezeket a tényezőket figyelembe vesszük, akkor a hőszigetelés vastagságának növelése elkerülhetetlen. A vastagabb hőszigeteléstől sokakat elrettent a magasabb költség – ennek mértékét viszont rendszeresen túlbecsülik! A fix költségek (állványozás, ragasztó, dűbel, vakolat, munkadíj) magas részaránya miatt a kétszer olyan vastag hőszigetelés közel sem kerül kétszer annyiba, hanem általában és átlagosan 20-30 %-kal többetellenben duplán olyan hatékony.

Bővebben lásd: https://www.austrotherm.hu/tudastar/hoszigetelesi-kalkulator

Tévhit: A hőszigetelés túl sokára térül meg.

Tény: És egy tisztasági festés mikorra térül meg? A leggyorsabban az a beruházás térül meg, amely azonos teljesítmény – esetünkben azonos energiamegtakarítás – mellett a legkisebb beruházási költséggel bír. Ebben a polisztirolhab verhetetlen, akár a fehér, akár a fokozott hőszigetelő képességű grafit változatot nézzük. A magas megtakarítási arány alacsony költségszint mellett gyors megtérülést – a fűtési-hűtési költségek akár 40-80%-os csökkenését – eredményezi. De ha a hőszigetelés értéknövelő hatását is figyelembe vesszük, akkor azt is mondhatjuk, hogy a befektetés azonnal megtérül, mivel az energiahatékony lakások magasabb áron és gyorsabban értékesíthetők, mint amelyek még nem estek át a felújításon. Érdemes tehát ingatlaneladás tervezésekor is fejleszteni a lakás hőszigetelését, hiszen egy magasabb energetikai besorolású lakóegység akár 15%-kal is többet érhet az ingatlanpiacon.

Bővebben lásd: www.austrotherm.hu/tudastar/hirek/hoszigeteles-azonnal-megteruelo-befektetes-1

Tévhit: A polisztirol szigetelés veszélyes hulladék.

Tény: Vannak olyan építési anyagok (pl. festékek, bitumenes anyagok), melyek akár eredeti formájukban, akár mint bontási hulladék veszélyes anyagnak minősülnek. Az EPS nem tartozik ezek közé, normál hulladéknak számít,  miként például a kezeletlen fa. Hulladékként három kategóriát különböztetünk meg: inert hulladék, ami lerakás után nem változik, veszélyes hulladék, illetve a kettő között a „normál” (nem veszélyes) hulladék. Az EPS ide tartozik. Az EPS hulladékudvarokban háztartási mennyiségben jogszabályilag leadható, de számos cég foglalkozik az újrahasznosításával is, ezért leginkább ezeket érdemes megkeresni. Az EU-ban az építési-bontási EPS hulladék kétharmadát energetikailag hasznosítják, vagy új termék előállítására használják fel. Reméljük hamarosan Magyarországon is ilyen arányról számolhatunk be.

Bővebben lásd: https://www.austrotherm.hu/tudastar/klimavedelem-tervezz-veluenk-egy-eletre-vagy-kettore-1

Tévhit: Nyugaton már szedik le az EPS hőszigetelést az épületekről!

Tény: Ez bizony valóban így van, kár is lenne megcáfolni. Az indítéka azonban nem az elégedetlenség, hanem az, hogy vastagabbra cseréljék a korábbi, kevésbé hatékony hőszigetelést. A 10-20 évvel ezelőtt alkalmazott 5 centiméter vastag hőszigetelés ma már messze nem elégséges, ezért vagy új szigetelést kell rátenni, vagy elbontás után a mai igénynek megfelelő, 15-20 centis hőszigeteléssel kell ellátni az épületek homlokzatát. Német nyelvterületen manapság is 60-80 millió négyzetméter EPS  hőszigetelést építenek be évente.

Tévhit: A műanyag szigetelés környezetszennyező.

Tény: A gyakran alkalmazott hőszigetelések közül az EPS-ben van a legkevesebb anyag: a termék 98%-a levegő, és csak a 2% a szilárd műanyag. Ennek köszönhető az is, hogy a Büro für Umweltchemie 2018-as tanulmánya szerint környezeti szempontból a grafit adalékos polisztirolhab a leginkább ökotudatos választás – még az olyan, környezeti szempontból preferált termékekhez képest is, mint a kender, parafa vagy az ásványi szálas hőszigetelés!

Mint életünk nagy horderejű kérdéseiben, a hőszigetelés kapcsán is érdemes a kétes forrású vagy megalapozottságú „népítélet” helyett elsősorban a szakértői tanácsokat megszívlelni. A „Hőszigetelj a holnapért!”(www.hoszigeteljaholnapert.hu) honlap támpontokat nyújthat az energiatudatos, költséghatékony, a bolygó jövőjére is figyelő hőszigetelés megvalósításához.