UPDATE!

2020. december 29-én, 30-i hatállyal megint módosult a – lassan patchwork jelleget öltő – épületenergetikai szabályozás (701/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet, 57/2020. (XII. 29.) ITM rendelet). Ennek értelmében az új épületek esetén a közel nulla követelményt csak 2021. július 1-től kell betartani.

Több mint öt éve lehetett tudni, hogy ez év január 1-től csak közel nulla energiaigényű épületek kaphatják meg a használatba vételi engedélyt. És ugyan szerencsétlen volt, ahogy korábban írtuk is, hogy nem a megszokott módon, az engedélyezési eljárás keretében ellenőrzik az épületenergetikai megfelelést, hanem kimeneti szabályozásként, a kész épületet vizsgálták, de idő is volt a felkészülésre, és épp elegen szóltak ez ügyben. Mégis, úgy látszik túl sok projektél nem lehetett (nem akarták?) ezt betartani, ezért kellett haladékot adni. Ironikus, hogy ez a visszalépés az Innovációs és Technológia Minisztérium tollából származik. Kicsit olyan ez, mint amikor két süvölvény „chicken game”-et játszik, vagyis egymással szembe rohannak a kocsijukkal, hogy melyik rántja el előbb a kormányt. Esetünkben a kormány volt ez.

Igaz, az elmúlt évek munkaerő ínsége sem tett jót a kivitelezési határidők betartásának, vagyis a tervezett átadási időpont csúszásával sokan kerülhettek nehéz helyzetbe. De a felelős tervezők, kivitelezők, akik a tulajdonosok, bérlők érdekeit is figyelembe veszik, nem úgy gondolkodnak, hogy gyorsan, kapuzárás előtt még kipréseljük (talán) a gyengébb műszaki tartalmú épületet, ami aztán az új szabályozás hatályba lépésével rohamosan veszít az értékből, mint egy új autó, ahogy kihajtunk a telepről.

A módosítás csak az új építésű épületeket érinti, a felújításoknál nincs változás. Van viszont a megújuló részarány tekintetében. Abban az esetben, ha a kötelező megújuló energia részarány teljesítése nem lehetséges vagy nem gazdaságos, a minimális megújuló energiára vonatkozó követelmény megnövelt energiahatékonysággal is teljesíthető. Ez azt jelenti, hogy lakó- és szállás jellegű épületek esetében az összesített energetikai jellemző (világítási energiaigény nélkül) nem haladhatja meg a 76 kWh/m² év értéket. Iroda és legfeljebb 1000 m² hasznos alapterületű helységet magukba foglaló kereskedelmi épületek esetében (világítási energiaigényt is beleértve!) ez 68, míg oktatási épületek és előadótermet, kiállítótermet jellemzően magukba foglaló épületeknél ugyancsak a világítással együtt 65 kWh/m² év a határ. Hűtés alkalmazása esetén mindhárom érték 10 kWh/m² év-el növelhető.

Sokszor vetik fel a fenti kérdést, ha az új hőtechnikai szabályozás a téma. És valóban: túl vagyunk már az értelmes határon? Vagy még mindig a környező országok után kullogunk?

Ahhoz, hogy világosan lássuk, hogy mikor milyen előírások érvényesek, érdemes visszamenni a gyökerekhez. Az épületenergetikát szabályozó 7/2006 TNM rendelet három szempontot állított fel: az egyes szerkezetek energetikai minőségét, a teljes épületburok átlagos hőveszteségét, végül az épület - beleértve a hőtermelő berendezéseket is - egészének energiaigényét kell korlátok közé szorítani. Egy új épület esetében mind a három szempontnak meg is kell felelni. Nevezzük ezt a modellt régi határértéknek.

Mint ismert, 2019 január 1-től a hatósági épületeket már a közel zéró széndioxid kibocsátási modell (ezt szokták kicsit leegyszerűsítve közel zéró energiafelhasználásnak nevezni) szerint kell szigetelni, és ez lesz érvényes 2021. január 1-től minden épületre. Viszont a szabályozást már most be kell tartanunk, a hatályba lépés módja miatt.

Eddig ugyanis az épület energetikai megfelelőségét az engedélyezési folyamat során ellenőrizték, vagyis csak az az épület kapott építési engedély, amely ennek megfelelt. Más a helyzet viszont a közel nulla modell esetében, itt ugyanis a használatba vételi engedély megadásánál ellenőrzik a már felépített házat. Mondhatjuk azt, hogy eddig a bemenetnél volt az ellenőrzés, amiről áttérünk a kimeneti ellenőrzésre. Ha tehát valaki 2017-ben még a régi modell szerint kapott építési engedélyt, és e szerint építette meg a házat, amire 2021-ben kérné meg rá a használatba vételi engedélyt, úgy azt nem fogja megkapni. És nem is tudja teljesíteni, hiszen a ház energiaigényének legalább 25%-át  közelben megtermelt megújuló energiaforrásból kell biztosítani.

De a rendelet alkotók további ötletekkel is szórakoztatják a szabálykövető szakmagyakorlók életét. A 7/2006 TNM rendelet tavaly november 28-án kapott egy (hibajavító) módosítást. Korábban ugyanis a szoláris nyereséget duplán lehetett figyelembe venni: egyszer az épület energiaigényének csökkentésére, egyszer pedig a megújuló részarányba is beszámítható volt. A hibajavítást úgy oldották meg, hogy a szoláris nyereséget a megújuló részaránynál nem lehet figyelembe venni. Ez azzal a következménnyel jár, hogy aki a benapozást figyelembe vette a szabály szerint, annak a megújuló részarányt meg kell növelnie, mert már nem fogj elérni a kötelező 25%-os arányt. Márpedig azok az épületek, melyeket jövő év elején szeretnének átadni, azoknak a tervezése már rég befejeződött, mi több, valószínűleg a szerkezeti, energetikai kivitelezésen is túl vannak már. És januárban pedig keresni fogják rajtuk az egynegyed megújuló energiát, amit a rendelet hibajavítása miatt nem tud teljesíteni, pedig mindenki szabálykövető volt. Ha lehetséges még, úgy az egyik legjobb megoldás, ha további hőszigeteléssel csökkentjük az épület energiafelhasználását, így a megújuló energia nagyobb részarányt fog kéviselni az energiaháztartásban, és így teljesíthetővé válhat a követelmény.

Homlokzati hőszigetelési vastagság GRAFIT REFLEX® alkalmazása esetén