Az ún. „lapostetőket” szerkezeti kialakításuk szerint többfajta csoportba soroljuk. Az egyik ilyen csoport az egyhéjú melegtetőké, amelyek elvi rétegfelépítése a következő:
- felületvédelem, leterhelő réteg, használatot biztosító réteg;
- csapadékvíz-szigetelés;
- gőznyomás-kiegyenlítő réteg;
- hőszigetelés;
- páravédelmi réteg;
- lejtéstadó réteg;
- teherhordó födémszerkezet.
Ahhoz, hogy a betervezett vízszigetelő lemez hosszú távon is kellő biztonsággal is betöltse feladatát a fenti rétegrendben, megfelelő mértékű lejtéssel kell rendelkeznie. Az általános gyakorlat szerint a vízszintes felületű zárófödémre az Építészek nagy része lejtéstadó betonréteget tervez.
Ez azonban nem mindig a legjobb választás, több okból sem.
A kavicsbeton súlya többletterhet jelent minden fő teherhordó-szerkezet (födém, fal, alapozás) számára. Ez eleve drágábbá teszi az építkezést.
A lejtéstadó betonréteg elkészítése nem egyszerű feladat, gondoljunk csak a kivitelezéshez szükséges gépi háttérre (betonpumpa vagy daru használata), illetve a helyszíni lejtésképzésben résztvevő szak- és segédmunkások által elkövetett, nehezen és körülményesen javítható esetleges építési hibákra (nem a tervezett lejtésviszonyok valósulnak meg, vagy a szükséges tágulási hézagok elmaradnak!).
A betonból készített lejtések a kivitelezési időt is meghosszabbítják, hiszen a nagy nedvességtartalmú aljzatra a következő réteg csak a megfelelő technológiai szünet (beton kötése, szilárdulása, megfelelő mértékű kiszáradása) után hordható fel. Bizonyos évszakokban és/vagy időjárási körülmények között a betonozás egyáltalán el sem végezhető.
Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a bezárásra kerülő nedvesség felmelegedéséből keletkező nyomás eloszlatása, feszültségmentesítése miatt mindenképpen szükséges gőznyomás-kiegyenlítő réteg beépítése a szerkezetbe, amelynek pontonkénti vagy vonalmenti kiszellőzést kell biztosítani.
Készíthetünk lejtéstadó szerkezeti réteget polisztirolgyöngy-adalékos könnyűbetonból is, ami egyrészt csökkenti a szerkezeti elemekre jutó terheket, másrészt javítja a rétegrend hőszigetelő-képességét, de még mindig problémát okozhat a helyszíni kialakítás és a „nedves technológia” alkalmazása.
Az igazi megoldást a fenti esetekben az AUSTROTHERM Kft 1999-ben CONSTRUMA NAGYDÍJAT kapott terméke, a lejtésképző expandált polisztirolhab tábla (AT-LK) jelenti, amely a súlycsökkentés mellett a tető hőszigetelő-képességének igazán jelentős javítását úgy éri el, hogy kiküszöböli a helyszíni, nedves technológia minden hátrányát.
Az 1,0 m ´ 1,0 m méretű, az MSZ EN 13163 szabvány szerint gyártott lejtésképző polisztirolhab táblák többféle minőségben készülnek. Nem járható tetőkre az AT-N100, járható tetőkbe, hasznosított tetőkbe, zöldtetőkbe a terheléstől függően az AT-N150 vagy AT-N200 típusú termékek építhetők be. A táblák minimális vastagsága 2,0 cm, mint indulási vastagság. A táblák felületén kialakított lejtés értéke – figyelembe véve az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége által kidolgozott és kiadott „Tetőszigetelések tervezési és kivitelezési irányelvei”-ben foglaltakat – legalább 2,5 %. (Ha bármely okból a tető lejtése a fenti értéket nem éri el, akkor az különleges szerkezetnek minősül, és ennek megfelelő ellensúlyozó megoldást kell alkalmazni, pl.: rétegszám, anyagvastagság, átfedés növelése, nagyobb teljesítőképességű anyag alkalmazása.) Fokozott hőszigetelési igény esetén lehetőség van grafit adalékos hőszigetelő anyagok alkalmazására, amivel a szigetelő réteg vastagságát is csökkenteni lehet. A szürke színű hőszigetelő anyagok alacsonyabb hővezetési tényezője különösen előnyös lehet abban az esetben, amikor az attika fal nem elég magas.
Egy adott tető lejtésképzésének megtervezését az AUSTROTHERM Kft ingyenesen elvégzi, és ehhez csak a tető pontos geometriai méreteit, illetve a lefolyók helyét kell megadni a Tervezőnek. A közölt adatok alapján elkészítjük a táblák fektetési és elemkonszignációs tervét, valamint tizedes pontossággal megadjuk a lejtésképző elemek köbméter-mennyiségét, ami költségvetés-kiírásoknál nyújt további felbecsülhetetlen segítséget.
A polisztirolhab táblából készített lejtésképzés kettős szerepet tölt be a fenti rétegrendben. Mivel a lejtésadás mellett a hőszigetelő funkciót is el kell látnia, ezért az anyag vastagsága a mélyponton, a lefolyónál nem lehet kevesebb, mint 14 – 15 cm.
A táblák összeillesztéseinél adódó átmenő hézagok elkerülése miatt mindig két rétegben, feles eltolással (kötésben) tervezzük meg a lejtésképzést. Ez azonban csak akkor ad hőhíd-mentes megoldást, ha a kivitelezés folyamán kellő figyelmet fordítanak a táblák szoros illesztésére. Igény esetén az állandó vastagságú, legalább 12-13 cm vastag alsó táblákat lépcsős vagy nútféderes kialakítással is tudjuk gyártani.
Az AUSTROTHERM lemezek szárazon fektethetők, ha a további tetőrétegek rögzítését leterhelés vagy mechanikai rögzítés biztosítja. A hőszigetelő táblák oldószermentes bitumenes hidegragasztókkal, vagy egykomponensű poliuretán ragasztókkal is rögzíthetők, a gyártók által előírt technológiai és alkalmazástechnikai utasítások figyelembevételével.
A lejtésképző elemek elhelyezése az Austrotherm által kidolgozott fektetési terv alapján könnyen és gyorsan végezhető. A tető geometriájából adódhat, hogy a táblákat szabni vagy igazítani kell, ez azonban egyszerű eszközökkel (kézi fűrész, csiszoló) megoldható.
Csapadékvíz-elleni szigetelésként mind műanyag, mind bitumenes lemez használható. Lágyított PVC lemez esetén a polisztirolhabra minden esetben védő-elválasztó filcréteget kell fektetni.
Bitumenes lemez használatakor az első réteget ragasztás nélkül szabadon kell elhelyezni és az AUSTROTHERM elemek védelmében csak a toldásokban szabad lángolvasztással felületfolytonosítani a speciálisan kialakított, lángterelős hegesztőrúd használatával! A második réteg bitumenes lemez már teljes felületén lehegeszthető.
Mechanikai rögzítésű tető esetén ugyan változó hosszúságú dübeleket kell alkalmazni, azonban az átadott fektetési terv és elemkonszignációs lap alapján könnyen kiszámítható és kiosztható a szükséges rögzítőelem mennyisége és helye figyelembe véve a vonatkozó előírásokat.
Speciális esete a lejtésképzésnek, amikor – főleg ipari csarnokok, bevásárló központok esetében – a teherhordó szerkezet eleve biztosít lejtést (általában 3%) a födémnek. Ilyenkor a vonalralejtésből az attikák mentén, illetve többhajós csarnokok esetén a mezőbeni vápákban pontrlajtést kell kialakítani. Erre alkalmasak az ún. lejtéskorrekciós elemek (AT-LKR), melyeknek megtervezését az AUSTROTHERM Kft szintén térítésmentesen elvégzi a szükséges geometriai adatok átadása után.
