Lapostetők lejtésképzése polisztirol hőszigeteléssel
Az építőiparban két, egymásnak ellentmondó szempont vezeti a tervezők kezét: a költségtakarékosság és a biztonságra törekvés. A lapostetők esetében a biztonságos vízszigetelésnek alapfeltétele a megfelelő lejtésviszonyok kialakítása.
Minden vízszigetelő lemeznek van egy, a szakmai előírások és az anyaggyártó által meghatározott minimális lejtésigénye. Ezt kell a tervezőnek szem előtt tartania, és az aljzat lejtését ennek megfelelően kell meghatároznia.
Az aljzat anyaga régebben beton, esetleg polisztirol táblával könnyített beton volt. Ennek sajnos, számos hátránya van: a kavicsbeton súlya többletterhet jelent minden fő teherhordó-szerkezet számára. Ez eleve drágábbá teszi az építkezést. A lejtéstadó betonréteg elkészítése nem egyszerű feladat, gondoljunk csak a kivitelezéshez szükséges gépi háttérre (betonpumpa vagy daru használata), illetve a helyszíni lejtésképzésben résztvevő szak- és segédmunkások által elkövetett, nehezen és körülményesen javítható esetleges építési hibákra (nem a tervezett lejtésviszonyok valósulnak meg, vagy a szükséges tágulási hézagok elmaradnak).
A betonból készített lejtések a kivitelezési időt is meghosszabbítják, hiszen a nagy nedvességtartalmú aljzatra a következő réteg csak a megfelelő technológiai szünet után hordható fel. Bizonyos évszakokban és/vagy időjárási körülmények között a betonozás egyáltalán el sem végezhető. Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a bezárásra kerülő nedvesség felmelegedéséből keletkező nyomás eloszlatása, feszültségmentesítése miatt mindenképpen szükséges gőznyomás-kiegyenlítő réteg beépítése a szerkezetbe, amelynek pontonkénti vagy vonalmenti kiszellőzést kell biztosítani. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy ezeknek a módszereknek rendkívül magas az élőmunka igénye, ami manapság komolyan hátráltathatja a kivitelezést.
Az igazi megoldást a fenti esetekben a lejtésképző hőszigetelés jelenti, amely a súlycsökkentés mellett a tető hőszigetelő-képességének igazán jelentős javítását úgy éri el, hogy kiküszöböli a helyszíni, nedves technológia minden hátrányát.
Az 1,0 m ´ 1,0 m méretű AUSTROTHERM lejtésképző expandált polisztirolhab táblák négy formában készülnek. Az alaptípus a vonalra lejtét eredményező trapéz keresztmetszetű lejtésképző elem, ami a vápa-, nyereg-, illetve gerincelemmel egészül ki.
A lejtésképző elemek a terhelés függvényében a szokásos terméktípuskból készülnek, így nem járható tetőkre az AT-N100, járható tetőkbe, hasznosított tetőkbe, zöldtetőkbe a terheléstől függően az AT-N150 vagy AT-N200 típusú anyagokból készülnek. A táblák minimális vastagsága („indulási vastagság”) 2,0 cm.
A táblák felületén kialakított lejtés értéke – figyelembe véve az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége által kidolgozott és kiadott „Tetőszigetelések tervezési és kivitelezési irányelvei”-ben foglaltakat – legalább 2,5 %. (Ha bármely okból a tető lejtése a fenti értéket nem éri el, akkor az különleges szerkezetnek minősül, és ennek megfelelő ellensúlyozó megoldást kell alkalmazni, pl.: rétegszám, anyagvastagság, átfedés növelése, nagyobb teljesítőképességű anyag alkalmazása.) Fokozott hőszigetelési igény esetén lehetőség van AUSTROTHERM GRAFIT® 100 vagy 150 anyagok alkalmazására, amivel a szigetelő réteg vastagságát is csökkenteni lehet. A szürke színű hőszigetelő anyagok alacsonyabb hővezetési tényezője különösen előnyös lehet abban az esetben, amikor az attika fal nem elég magas.
A polisztirolhab táblából készített lejtésképzés kettős szerepet tölt be a fenti rétegrendben. Mivel a lejtésadás mellett a hőszigetelő funkciót is el kell látnia, ezért az anyag vastagsága a mélyponton, a lefolyónál nem lehet kevesebb, mint 14 – 15 cm. Egy adott tető lejtésképzését a szükséges tervezési adatok ismeretében (a tető pontos geometriai méreteit, a lefolyók helye, attikafal magassága, igényelt lejtés, stb.) megtervezését az AUSTROTHERM Kft. elvégzi, és a közölt adatok alapján fektetési és elemkonszignációs terv készül.
Az AUSTROTHERM lemezek szárazon fektethetők, ha a további tetőrétegek rögzítését leterhelés vagy mechanikai rögzítés biztosítja. A hőszigetelő táblák oldószermentes bitumenes hidegragasztókkal, vagy egykomponensű poliuretán ragasztókkal is rögzíthetők, a gyártók által előírt technológiai és alkalmazástechnikai utasítások figyelembevételével.
Csapadékvíz-elleni szigetelésként mind műanyag, mind bitumenes lemez használható. Lágyított PVC lemez esetén a polisztirolhabra minden esetben védő-elválasztó filcréteget kell fektetni.
Mechanikai rögzítésű tető esetén ugyan változó hosszúságú dübeleket kell alkalmazni, azonban az átadott fektetési terv és elemkonszignációs lap alapján könnyen kiszámítható és kiosztható a szükséges rögzítőelem mennyisége és helye figyelembe véve a vonatkozó előírásokat.
