Mikor lehet, mikor nem?
Sok oka van annak, hogy esetenként belülről szeretnénk hőszigetelni. Többlakásos házaknál az egyénileg, lakásonként is elvégezhető beavatkozás vonzó, a bekerülési költséget is kisebbnek gondoljuk az állványozással egybekötött külső oldali hőszigetelésnél. Sokan tudják, hogy vannak buktatói ennek az eljárásnak, de mi van, ha mégis van jó megoldás?
Épületfizikailag mindig a hideg oldalról kell a hőszigetelést elhelyezni, de vannak olyan esetek, mikor csak belülről szigetelhetünk. Megvan ennek is a lehetősége, de nagyon gondosan kell körüljárni.
A belső oldali hőszigetelés jelentős változásokat hoz a külső falak hőtechnikájában. Az eredeti belső falfelület számottevően hidegebb lesz, hiszen a meleg oldalon elhelyezett hőszigetelő anyagra hárul a szigetelés szerepe. A hideg felületen viszont le fog csapódni a pára, ami könnyen penészesedéshez is vezethet. Különösen veszélyes ez a helyzet, mivel a problémás felület el van takarva, és a lakók nem tudták, mi zajlik mögötte. Erre a problémára a hőszigetelő lemez belső felületén elhelyezett párafékező réteg ad megoldást, ami viszont további gondokat okozhat: a felújított falakra polcot, faliszekrényt, képet csak nagy körültekintéssel lehet rögzíteni, mivel a párazáró réteg megsértése ismét a fent vázolt helyzetet fogja előidézni. További gondot jelent, hogy a téli viszonyok között a tartószerkezet keresztmetszetének jelentős része a fagyzónába kerül. Nem fagyálló anyagból készülő falak esetében, illetve amikor a vízvezetékek a külső falban futnak, a belső oldali hőszigetelése nagyon kockázatos lépés.
A hőhidak
Minden belső oldali szigetelés legnagyobb gondját a kapcsolódó szerkezeteknél létrejövő hőhidak jelentik. A beavatkozás előtt a falazat többnyire homogénnak tekinthető, és még ha nem is nevezhetjük hőtechnikailag korszerűnek, az egyenletesen rossz paraméterek révén gyakorlatilag hőhídmentes. Az utólagos belső oldali szigetelés viszont jelentősen tud rontani ezen a helyzeten. A szigetelt és nem szigetelt felületek találkozásánál (pl. a lakást határoló falaknál, födémeknél) automatikusan hőhíd jön létre. Ezeken a helyeken a korábbi, a rossz szigetelőképességű falnak köszönhetően amúgy is alacsony belső felületi hőmérséklet tovább csökken, és előfordulhat, hogy a penészesedés nem a beavatkozást végző lakásában, hanem a szomszédainál jelentkeznek. Ennek ellenszere csak az lehet, hogy a belső szerkezetekre is kb. fél-egy méteres sávban ráfordítjuk a hőszigetelést. Ez bizonyos esztétikai kompromisszumokkal még megvalósítható a válaszfalaknál és a mennyezetnél, de a padló ebből a szempontból menthetetlen.
Az első ránézésre olcsó, esetleg házilagosan is kivitelezhető beavatkozás ráadásul kellemetlen meglepetést tartogathat. Így például a belső hőszigetelés költségeinek számításánál rendszeresen figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy jelentős területet vesz el a hasznos alapterületből. Egy 15 méteres külső falszakasz 7 cm vastag szigeteléssel kb. 1 négyzetmétert vesz el a lakótérből, és ennek arányában csökkenti a lakás értékét is.
És amikor lehet
Végül szót kell ejteni azokról az esetekről, amikor lehetséges a belső oldali szigetelés. Egyrészt az ideiglenesen, szakaszosan használt épületek - klasszikusan a hétvégi házak - esetében kifejezetten javasolt a belső szigetelés. Télen, a használaton kívüli időszakban a ház a környezeti hőmérsékletre hűl. A teljes szerkezetet csak lassan, és jelentős energia befektetésével lehet felmelegíteni. Ezt lényeges felgyorsítja és gazdaságosabbá teszi a belső hőszigetelés, a komfortérzet hamar kialakul a lakásban. A páratechnikai és a többi, fent említett problémáknak pedig nincs idejük kialakulni, mivel az épületet elhagyják, és hamarosan megint a külső viszonyok lesznek az uralkodók az egész épületben.
A másik lehetséges szituáció, amikor a külső oldali hőszigetelés mellett alkalmazzuk a belsőt. Ha a belső oldali hőszigetelés hővezetési ellenállása nem nagyobb, mint a külső 1/3-a, úgy a problémák nem tudnak kialakulni.
Összefoglalva, a belső oldali hőszigetelés előtt mindig szükség van egy alapos épületdiagnosztikai vizsgálatra. Nedves falak esetében az első lépés mindig a hibák megszüntetése legyen! Az elektromos és épületgépészeti rendszereket az utólagos szerelhetőség érdekében ajánlott a beavatkozásnak kitett külső falakról a belső falakra áthelyezni, és a felmérések alapján el kell készíteni a belső oldali hőszigetelés építészeti, épületszerkezeti kiviteli terveit.
