A hőszigetelési igény növekedése kihívást jelent a tervezőknek, építtetőknek és a gyártóknak egyaránt. Az energiatakarékos fordított tetők kialakítása során felmerülő nehézségekre is van már megfelelő megoldás. De van-e még új ötlet ezen a téren? 

Fordított rétegrendű lapostetők esetében a vízszigetelés a nedvességálló, kellő mechanikai szilárdságot tanúsító hőszigetelés alatt, a fizikai behatásoktól védetten helyezkedik el. A rétegrend további előnye, hogy a vízszigetelés az ultraibolya sugárzásnak sincs kitéve, így lassabb a lemezek öregedése; a tető élettartama kitolódik. A szerkezet páratechnikailag nyitott, a vízszigetelés egyben a meleg oldali párazárásról is gondoskodik. 
A fordított rétegrend ezen előnyeit viszont csak szigorú feltételek mellet lehet élvezni. A beépített hőszigetelésnek nedves környezetben is tartósan meg kell őriznie jó tulajdonságait. Erre az extrudált polisztirolhab lemezek (XPS), illetve a speciális formahabosított hőszigetelő lemez, a ZENIT® alkalmas. Az XPS termékek alkalmazását az MSZ 7574, a ZENIT® elemek beépítését az EPS hőszigetelő anyagokra vonatkozó MSZ 7573 számú szabvány szabályozza. Mindkét szabvány hangsúlyozza, hogy fordított rétegrend esetében csak egy rétegű hőszigetelés alkalmazható. A korlátozásra azért van szükség, mert a korábbi negatív tapasztalatok szerint a fordított rétegrendben egymásra helyezett hőszigetelő lemezek gyakran tönkrementek. Ennek elkerülésére épült be a szabványba a tiltó rendelkezés. 
Sajnálatosan az extrudált polisztirolhab hőszigetelő termékek az elmúlt évekig csak korlátos vastagságban állnak rendelkezésünkre, így az új követelmények kielégítése nehézségekbe ütközött. Az épületek hőszigetelésére 2015-től részlegesen életbe lépett költséghatékony modell szerint a lapostetők hőátbocsátási tényezője nem lehet több, mint 0,17 W/m2K. Ez éppen kielégíthető egy csúcsminőségű, 20 cm vastag XPS lemezzel, de ha az épület összesített energetikai mutatója ennél nagyobb hőszigetelési értéket követel, vagy a beruházó nem elégszik meg azzal, hogy az előírásokat éppen hogy teljesíti, hanem igazán energiatakarékos épületet - akár passzívházat! - szeretne, úgy ez már nem lesz elégséges. 
Létezik viszont ma már az AUSTROTHERMXPS TB termékcsalád, amivel a jelenlegi gyártási vastagságot meg lehet duplázni. A gyártott XPS táblákat felületi hőkezelésnek vetik alá, majd a lemezeket egymásba préselik, és így anyagában homogén, akár 40 centiméter vastag XPS hőszigetelő lemezeket is lehet gyártani. 
A termoplasztikus kötéshez semmilyen segédanyagot nem kell használni, és a vastag termékek mechanikai, páratechnikai és nedvességfelvételi tulajdonságai megegyeznek a vékonyabb lapokéval. Sőt, a hővezetési tényezője még kedvezően is alakulhat. Közismert, hogy az extrudált polisztirolhab anyagok hővezetési tényezője függ a gyártási vastagságtól. Ez a függés a technológia fejlődésével egy korszerű XPS termék esetében ma így néz ki: 

A nagy vastagságú homogén termékek gyártásához használt lemezek hővezetési tényezője alacsonyabb, így a 18 cm-es és annál vastagabb XPS termékeknél egységesen 0,035 W/mK-es hővezetési tényezővel számolhatunk. Ezzel a fordított rétegrendű parkoló tetők hőátbocsátási tényezője is elérheti a 0,09 W/m2K-es értéket, amivel már a passzívházakra is lehet fordított tetőt tervezni anélkül, hogy a szabványnak ellentmondó két, független rétegben kellene fektetni a hőszigetelést.

Megjelent: Mérnök Újság 2018/9 szám