A 31 év alatt gyártott tízmillió köbméterből minden egyes leszállított csomagnak megvan a maga története,
ami hol érdekesebb, hol unalmasabb. Mi persze az unalmas eseteket szeretjük, hiszen mi izgalmas van
abban, hogy megrendelik az anyagot, és probléma mentesen leszállítjuk? De az elmúlt három évtizedben
akadtak szokatlan esetek is, ezek közül nyújtunk át most egy csokrot.
Az 1999/2000-es idényben a DUNAFERR férfi kézilabdacsapata megnyerte a Nemzeti Bajnokságot, és így jogot szerzett arra, hogy induljon a Bajnokok Ligájában. A Barcelonával vívandó csoportmérkőzésre óriási volt a városban az érdeklődés, így célszerűnek látszott, hogy ne az 1200 főt befogadni képes kézilabda-csarnokban rendezzék meg a mérkőzést, hanem a 3500 fős jégstadiont tegyék alkalmassá a játék lebonyolítására. Ezt a megoldást már máskor is alkalmazták, de sajnos számos gonddal járt. A vastag jégréteg leolvasztása több napig tart, és energiaigényes, sőt, embert próbáló feladat, mert amikor a jég már csak 1-2 centiméter vastag, kézzel kell a megmaradt jeget feltörni, és kivinni a csarnokból. Befejezésképpen pedig az olvadó jégből képződő tócsákat és a betonba került nedvességet kell gázégőkkel eltávolítani.
Felmerült viszont annak a lehetősége, hogy a jégpályát megfelelő minőségű hőszigetelő anyaggal lefedve, a jég leolvasztása nélkül is meg lehetne rendezni a mérkőzést. Az elvárások ismeretében hamar kiderült, hogy a megfelelő minőségű és a kedvező árú termék erre a célra az EXPERT lemez lesz. A hőszigetelésre AUSTROTHERM párafékező fóliát kellett teríteni, és ezután speciális, ún. „főzhető”, csap-hornyos faforgácslapot fektettek. A szorosan összeillesztett faforgács lemezek tökéletes sík felületet adtak, amire könnyen lehetett teríteni a sportpadlót.
A kb. 1800 m2-es pályát november 23-án fedték be. Az EXPERT lemezek beszabása, a fólia terítése, a faforgács lapok méretre vágása és a sportpadló lefektetése nem tartott 20 óránál tovább. November 26-án lejátszották a mérkőzést, ami végül döntetlenre végződött, ami szép eredmény a világ legjobbnak tartott csapata ellen. Jól szerepelt a sportolásra alkalmas AUSTROTHERM rendszer is, semmilyen kifogás nem merült fel vele kapcsolatban. Este nyolc óra körül kezdték visszabontani a hőszigetelést, és másnap, reggel 10 órakor már a jégkorong csapat edzést tartott a jégpályán.
A kilencvenes évek közepén a Budapest-Pécs vasútvonal egy része igen rossz állapotba került. A nem megfelelő vízelvezetés miatt a nedves altalaj felpuhult, az ágyazat felsárosodott, azaz a finom szemcsék kitöltötték a kőzúzalék elemei közötti teret. Ennek következtében jelentősen csökkent az ágyazat teherbíró képessége, a vágányban nagymértékű hullámosodás állt be, és - a folytonos javítás ellenére - a vonatok sebességét 120 km/h-ról 80 km/h-ra kellett csökkenteni. Az ismétlődő meghibásodásokat megsokallva, a MÁV Pécsi Pályagazdálkodási Főnöksége végleges megoldást keresett. A hagyományos aszfaltozási technológia mellett felmerült egy, a nyugati országokban már régóta alkalmazott megoldás is. Ezen eljárás során a vasúti betonaljak (talpfák) alá extrudált polisztirolhab táblákat helyeztek el. Az így megerősített alépítmények Németországban és Ausztriában már több mint 25 éve működnek. Az eljárás elterjedése elsősorban annak köszönhető, hogy más módszerekhez képest kisebb költséggel lehet megvalósítani, de az XPS lapok elhelyezése védi az altalajt a fagytól, meggátolja a víz közvetlen hozzáférését az ágyazathoz, és csökkenti a talajra jutó terhelést is. Az extrudált polisztirol lemezek alkalmazásával jelentős mértékű zajcsökkenést is el lehetett érni. A Szigetvár állomáson elvégzett kísérleti beépítés után került sor a Bicsérd-Szentlőrinc között egy 400 méteres szakasz helyreállítására. A felújításra teljes vágányzár mellett, éjszaka került sor, így a vasúti forgalmat a lehető legkevésbé zavarta a rekonstrukció.
A szigetelő lapok beépítését a vágány felbontása nélkül, úgynevezett normál rostálással végezték el. A rostáló gép a vasúti sínt az aljzattal együtt megemeli, és a zúzottkő ágyazatot nagyrészt eltávolítja. Az így kialakuló alépítményi koronára, a vágány vonalára merőlegesen helyezték el az AUSTROTHERM XPS lemezeket. A rostáló ezután visszahelyezi az ágyazati anyagot, majd a sínpár is a helyére kerül. A folyamatos működésű gépsorral egy óra alatt 50-70 méter hosszú vágányszakaszt lehet megerősíteni. A kísérleti beépítés eredményeit Weinreich Zoltán, a MÁV Pályagazdálkodási Főnöksége (Pécs) mérnöke tanulmányában így foglalta össze:
Minden cég jól emlékszik a legnagyobb projektjeire, hogy hova hány négyzetméter, köbméter anyagot szállított, mi volt a legnagyobb vastagság, és így tovább. De a legkisebbek nem szoktak megmaradni a közös emlékezetben, pedig azok a vevőknek ugyanolyan fontossággal bírnak – ha nem nagyobbal. Az egyik legkisebb „projekt” az volt, amikor karácsonyfa díszeket gyártottak az anyagunkból. A kérés az volt, hogy 1x1x1 cm-es darabokra vágjuk fel az anyagot, amit aztán színes sztaniol papírba csomagoltak. A vágógép mellett álló fiúknak nem éppen karácsonyi lett tőle a hangulata. De volt ennél is kisebb: egy babakészítő kért egyszer tőlünk egy kevés gyöngyöt a munkájához. Ugyanis polisztirol gyöngyből készítette a babák szemeit: egy szem gyöngy – egy babaszem.
Az épületakusztika fontos része, hogy a födémek megfelelő kopogóhang gátló tulajdonsággal rendelkezzenek. De egyszer markáns példát kaptunk arra, hogy bizony nem csak az emeletközi födém esetében van erre szükség. Többnapos partnerlátogató körutunkon néhányan egy vidéki szálláshelyen pihentünk meg, ahol a recepciótól elég zegzugos úton jutottunk el a szobákba, melyek – gondoltuk – körülbelül az étterem felett helyezkedtek el. Vacsora után elvonultunk a szobánkba, de úgy 11 tájt kezdett feltűnni, hogy mintha alattunk az étteremben pakolnák a székeket, asztalokat a takarításra. Hiába, záróra van, de csak feltakarítanak majd. De nem akart szűnni, és éjfélkor, és még éjjel kettőkor is csak rendezkedtek alattunk. Reggel aztán kiderült, hogy a szobák nem az étterem, hanem a lóistálló felett voltak, és a lovak a lábukkal kapáltak egész éjszaka. A szakmai tanulság az esetből az volt, hogy nem hiába mondjuk, hogy a megfelelő lépéshang-szigetelés nem csak a szokásos emeleti helyiségek padlójánál fontos, hanem a talajon fekvő padló esetében is szükséges lehet (különösen egy lóistálló esetében), mert a rezgés nem csak lefele terjed, hanem minden irányban.
