Hajlamosak vagyunk a hőszigeteléssel kapcsolatban csak a téli fűtési szezonra koncentrálni, amikor az elsődleges célunk az, hogy a szigetelőrendszer és a nyílászárók ne engedjék ki a benti meleget. Pedig a nyári kánikulában sem csak a ventilátorok és légkondicionálók használatával enyhíthetjük a hőséget. Egy kis odafigyeléssel akár le is cserélhetjük ezeket az energiagyilkos berendezéseket.

A szigetelés ugyanis nem csak egy irányba működik, és a forró napsugarat ugyanúgy kiszorítja, mint ahogy télen is megtartja a meleget a falakon felül. Ennek köszönhetően az otthonunk még a legnagyobb melegben is kellemes klímájú lehet. Persze önmagában a jó szigetelés nem elég – ha valóban alacsonyabb hőmérsékletet akarunk teremteni a házban, több tényezőre is oda kell figyelnünk.

Megfelelő homlokzati hőszigeteléssel jelentősen csökkenthetjük az energiaköltségeket télen-nyáron. A hosszú órákig tartó napsugárzás jelentősen átmelegíti a falakat, és mivel a falazóelemek jól tárolják a hőt, még este, vagy szellőztetés után is visszasugározzák a bennük felgyülemlett meleget. Különösen fontos tehát a hőszigetelés a panelépületek esetén, mert hiába a kereszthuzat vagy a légkondi, a falaink csak nagyon lassan fognak lehűlni.

Ez a hatás azonban könnyen elkerülhető, ha helyesen kiválasztott hőszigetelő anyagokkal védjük a házfalakat. Nem mindegy persze az sem, hogy milyen színű a vakolat, ugyanis a sötétebb színek jobban szívják magukba a hőt, mint a világosak. Ugyanígy rengeteget jelenthet a jó árnyékolás is, legyen szó külső vagy belső rendszerekről. Mindehhez persze olyan tényezőket is figyelembe kell vennünk, mint a ház tájolása, vagy a nyílászárók, árnyékoló elemek és a tervezett sötétítők helye és mérete.

A jól átgondolt és beépített árnyékolókkal ki tudjuk küszöbölni, hogy az ablakok közvetlen közelében az üveg közreműködésével túlságosan felforrósodjon a levegő. Ha az árnyékolóinkat jó időzítéssel engedjük le vagy fel, jelentősen előnyökhöz jutunk nem csak a belső klíma féken tartását, de még a rezsiköltségek csökkentését illetően is. A könnyűszerkezetes épületek esetében különösen fontos lehet a jó árnyékoló- és szigetelőrendszer hatékony összhangja, mivel a kis önsúlyú szerkezetek hőtároló képessége eltér a hagyományos építőanyagokétól, és hamarabb felmelegszenek.

A homlokzati hőszigetelés legnagyobb előnye, hogy már a beérkező napsugarak és a hő nagy részét visszaveri, így azok a fal belsejébe nem is jutnak el. Megfelelő hőszigetelés mellett nyáron alkalmazhatjuk az úgynevezett fáziseltolódásos technikát, aminek lényege, hogy elnyújtsuk a falakon és a tetőszerkezeten beáramló hőhatásokat. Alkalmazása során a legfontosabb, hogy a napi legmagasabb hőmérséklet akkor érje el a lakrészt, amikor a külső hőmérséklet már elég alacsony ahhoz, hogy szellőztetéssel is ellensúlyozni tudjuk.

A mostanihoz hasonló kánikulában a külső falfelületek akár 70ºC-ra is felmelegedhetnek, de ha helyesen kiválasztott anyagú és vastagságú polisztirol szigetelést használunk, a falak belső felülete csak minimális mértékben fog emelkedni. És ha napközben a hőszigetelés nem engedi a falakat felmelegedni, éjjel sem fogunk forgolódni a falakból sugárzó hő miatt.

A homlokzat szigetelése mellett azonban több, a lakórészt határoló felületre is figyelnünk kell. A tetőterek hőszigetelése például kimondottan komplex probléma, mivel a nyári és a téli igények nagyon különböznek. A megfelelően vastag hőszigetelés önmagában nem elég, mert ha a kerámia tetőcserép és a belső burkolat között csak szigetelés lenne, akkor télen a lakásból felszálló meleg levegő kicsapódna a szigetelésben. Ez pedig rontja a hőszigetelő anyag szigetelési tulajdonságait, a felhasznált anyagokat pedig gyorsan tönkre tudja tenni.

Ezért gondoskodni kell a párazárásról is a belső tér és a szigetelés rétegei között. Azonban azt a párát is ki kell vezetni valahogy, ami mindezek ellenére mégis bejut a szigetelésbe – ezt azonban odafigyelő szellőztetéssel megoldhatjuk. Ugyanez vonatkozik a korszerű nyílászárókkal rendelkező házakra is, amelyek egyes esetekben „túl jól” zárhatnak. Akár annyira is, hogy mesterséges szellőztetésre is szükség lehet, lehetőleg hőcserélő beépítésével, hogy a nyári hűvös és a téli meleg ne távozzon az elhasznált levegővel. 

A saját komfortunkon és a rezsiköltségeink lefaragásán túl azonban van más vonatkozása is annak, ha a benti hőmérsékletet nem energia felhasználásával, például légkondicionálóval, hanem passzívan igyekszünk megteremteni. Felmérések azt mutatják, hogy a világ energiafelhasználása évről évre egyre növekszik, és a magyarországi előrejelzések alapján ez a pazarlás 2030-ra olyan szintet érhet el, amit a hazai erőműpark nem tud kiszolgálni. 

A megnövekedett energiaigény okait nyáron túlnyomóan a kánikula miatt bekapcsolt légkondicionáló berendezésekben kell keresnünk, miközben a hőmérséklet hűtése többször annyi energiába kerül, mint a felfűtése. A belső hőmérséklet 1 fokkal történő csökkentése ugyanis akár háromszor több energiába is kerülhet, mint az 1 fokkal való felfűtése – amennyiben az ingatlan nincs megfelelően szigetelve.

Azzal, ha a légkondi helyett, vagy mellett inkább a falak megfelelő hőszigetelésébe fektetünk, nem csak saját bőrünkön, de pénztárcánkon is érezni fogjuk a hatást. Egy átlagos klímaberendezés akár havi 250 kWh-val is megnövelheti a család teljes áramfogyasztását, ami 8-10 ezer forint többletet is jelenthet. Ezzel szemben a szigetelés felfogható megtérülő befektetésnek is, mivel télen segíti a fűtést, nyáron a hűtést, így minden időben és évszakban megoldást nyújt a hőmérséklet-problémáinkra.