Azt régóta nem kell bizonygatni, hogy érdemes hőszigetelni. Az emelkedő energiaárak mellett hamar megtérül a beruházás. De meddig élvezhetjük a kényelmes meleget? Mikor kell majd felújítani a hőszigetelt épületeinket?
Az expandált polisztirolhab története 1951-ig nyúlik vissza. Ekkor szabadalmaztatta a BASF a hőszigetelési célú EPS terméket. Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésére 1957-ben, Berlinben került sor először, 4 cm vastag polisztirol lemez alkalmazásával. Az eltelt 55 év alatt csak Németországban 900 millió négyzetméter homlokzati szigetelés készült el, és a tempó ma sem csökken: évente több mint 40 millió négyzetéter falat szigetelnek polisztirolhabbal.
Mérések és becslések
A St. Gallen-i Eidgenössische Materialprüfungs- und Forschungsanstalt (EMPA) megvizsgálta az elmúlt évtizedekben beépített termékek jellemzőit, és összehasonlította az azonos minőségűnek deklarált, jelenleg gyártott anyagokkal. Az első lépés a hővezetési tényező meghatározása volt. Az azonos minőségű, vagy azonos paraméterekre normált anyagok minősége megdöbbentően állandónak bizonyult. A vizsgált termékek közölt hővezetési tényezője 0,04 W/mK volt. Az új anyagok esetében a valós, mért érték 0,035 és 0,037 közé esett, míg a régi anyagok 0,033 és 0,039 közötti értéket mutattak. A legrégibb, 35 éves lemezek szigetelőképessége megegyezett a legújabb anyagokéval.
A jelenlegi európai szabvány a polisztirolhab hőszigetelő anyagokat szilárdsági paraméterei szerint osztályozza (MSZ EN 13163), így természetesen a nyomószilárdsági értéket is vizsgálták. A 35 éve beépített termékek szilárdsági paraméterei mindössze 7%-al csökkentek a névleges értékhez képest.
1995-ben az osztrák Prüf-, Überwachungs- und Zertifizierungsstelle der Stadt Wien (MA 39) megállapította, hogy a homlokzati hőszigetelő rendszerek esetében a vakolat öregedésével kell elsősorban számolni, de annak élettartama is biztosan több mint 30 év. A Dutch Building Research Foundation idén kiadott jelentésében a beépítés módját is figyelembe veszi, és a homlokzati hőszigetelések esetében az EPS termékek várható élettartamára több mint 75 évet ad meg. Véleményünk szerint viszont ezt az időt nem fogják kitölteni a hőszigetelő anyagok. Egyrészt azért, mert az épületek átlagos, tervezett élettartama 50 év, így nagy valószínűséggel az épület maga sem éri meg a 75. évet. Az EPS lemezek várható élettartama tehát több mint a védendő épületeké. Ha egy adott épület mégis túlélné a fenti fél évszázadot, az erkölcsi avulás miatt a szigetelő anyagok hamarabb érnek az életciklusuk végéhez. Az erkölcsi avulás az építőanyagok területén ugyan nem olyan gyors, mint a szórakoztató elektronikában, de szemmel láthatóan létezik. A 10-20 éve beépített 4-5 cm vastag hőszigetelés ma már nem elégséges, és kiegészítő hőszigetelésre, vagy az épület újraszigetelésére van szükség már ma is.
Milyen gyakran kell felújítani a hőszigetelt homlokzatokat? Az EMPA erre is végzett kutatásokat. Több tucatnyi épület vizsgálatából a legjellemzőbb 12 esetet kiemelve azt mondhatjuk, hogy a 20 évnél régebbi homlokzatokat a tulajdonosok többnyire akkor is felújítják, ha maga a homlokzatképzés hibátlan (ilyen volt az esetek fele). Három hőszigetelés mutatott kisebb, és egy nagyobb hibát – mind a négy a hetvenes évek közepén készült. A hibák mértékére jellemző, hogy mindegyik épület új felületképzéssel (vakolással) javítható volt, és a javítás óta eltelt 20-30 év alatt nem jelentkeztek új problémák, a vizsgált épületek mindegyike hibátlan minősítést kapott. Egy esetben szigetelték újra az amúgy jó homlokzatot: a régi hőszigetelő rendszer egy további 4 cm vastag hőszigetelést kapott a kilencvenes évek elején. Ez a megoldás is hibátlan már 20 éve.
Hazai gyakorlat
Magyarországon a termék 1966 óta ismert. A kezdeti „hungarocell” márkanév annyira közkeletű lett, hogy mára köznévvé vált, és a magyar köznyelvben az expandált polisztirolhabokat így hívják. A homlokzati hőszigetelő rendszerek is 1970 óta ismertek hazánkban, vagyis több mint 40 év tapasztalatával rendelkezünk.
Az Austrotherm Kft. 1991 óta gyártja a polisztirol hőszigetelő anyagokat. A korai beépítések egyike volt a győri Nyugdíjasok házának hőszigetelése. Az épület homlokzata már 20 éve dacol az időjárás viszontagságaival, és bizony, a nagyváros szennyezett levegője is rajta hagyta a nyomát. Látható, hogy a svájci intézet szerinti felújítási idő lassan ennél az épületnél is elérkezik: egy újravakolással szebbé lehet varázsolni az épületet, de a vakolat alatti hőszigetelés még további évtizedeken keresztül fogja szolgálni energiatakarékossági céljainkat. Az eredeti hőszigetelés minőségében nem, de teljesítményében el tud avulni: a húsz évvel ezelőtti szigetelőanyag vastagságát ma már túl vékonynak tartjuk. A homlokzat esztétikai megújítását ezért célszerű az új elvárásoknak megfelelő többlet hőszigetelés elhelyezésével összekötni.
