A méhészkedés ősi mesterség, korai nyomai egészen a kőkorszakig mutatnak. Az ember kezdetben fosztogatta, pusztította a méheket, később a gondozója, tenyésztője lett.
Az első méhlakások egyszerű faodúk voltak, amelyek korhadt fatörzs részéből készültek, vagy a méhész maga vájta ki a fatörzs belsejét a méhek számára. Később gyékényből és vesszőből készítettek kasokat, amelyek többnyire egy deszkára állítva sorakoztak az erdő, falu szélén, vagy a méhész háza táján. A méhészetben a nagy áttörést a keretes méhlakás vagy kaptár jelentette. Kaptárból sokféle típusú és rendszerű készült az idők során és van használatban napjainkban is.

Méhotthon könnyedén: habkaptár

Épületeink hatékony hőszigeteléséhez már több mint fél évszázada használnak polisztirolt, mely tartós, hőszigetel, és könnyű. Ezen gondolat mentén született meg az ún. habkaptár, a polisztirolból készülő méh-otthon ötlete.  A viszonylag állandó hőmérséklet optimális körülményeket biztosít a méhek számára a fejlődéshez és a nagyobb termelékenységhez, hiszen ha a méheknek nem kell a kaptár temperálásáról gondoskodni, akkor több energia jut a méztermelésre.

Zöld kísérlet

Horváth Zsolt, őstermelő méhei egy Győr melletti községben szállják be a határt illatos virágokat keresve.

 „Új családokat hoztam a méhészetbe és ehhez kaptárokra volt szükségem. Hallottam már a polisztirolból készült kaptárokról, és szaktanácsért megkerestem az Austrotherm-et. A termékválasztékot áttekintve arra jutottunk, hogy a formahabosított, vagy xps anyagok lehetnek megfelelőek, keménységük, ellenállóképességük miatt.  Az Austrotherm Expert® Fix formahabosított lemezek kipróbálása mellett döntöttünk. Vágóeszközzel méretre vágtam az 5 cm vastag lapokat, a habkaptár elemeit csavarokkal és ragasztással rögzítettem, a sarokprofilokat megerősítettem.  A kaptár kijárót és a röpdeszkát folyékony fóliával kentem le, mert ezeken a pontokon fennállt annak a veszélye, hogy a méhek kirágják a kaptár anyagát. A kaptárok aljára rácsos, higiénikus alj került A kaptárokat közel egy éve helyeztük ki, a családok már szorgosan végzik benne mindennap munkájukat." 

A méhcsaládot egy anyaméh és az évszaktól függően különböző számú munkásméh alkotja. A tavasz végén és a nyár folyamán több, akár 60-70 000 munkásméh is lehet egy családban, a tél végére akár 10 000 alá is csökkenhet a számuk. A munkásméhek gyűjtik be a nektárt, a virágport, a gyantát a fák kérgéről, és hordják be a vizet, emellett elvégzik a belső munkálatokat, amelyek a fiasítás etetése és gondozása, a kaptár szellőztetése, takarítása, és a lépek építése.  A mézhozam nagyban függ egy család népességétől, az időjárástól és a nyíló virágok mennyiségétől.

A méhek egy egészséges ökoszisztéma jelzőrendszerei

A háziméh a legismertebb beporzók egyike, egy csoporté, melynek tagjai (bogarak, madarak, lepkék stb.) növényről-növényre vándorolva gondoskodnak azok megtermékenyítéséről, és így a teljes növénytermelésünk mintegy harmadáról. Nélkülük eltűnne tányérunkról számos kedvelt alapanyag, mint a burgonya, a hagymák, az eper, a karfiol, a paprika, a répa, a sütőtök, vagy az alma, paradicsom és a mandula.

A Magyarországon legelterjedtebb méh fajta a krajnai méh. Páncélja, potroha barna. Szőrövei pedig szürke, jól elkülönülő, jámbor fajta.