Hazánkban éves szinten körülbelül 15.000 új ingatlan épül. Ezzel szemben nagyjából négymillió a magyarországi lakóegységek száma, amelyek döntő része felújításra, s ezen belül feltétlenül energetikai korszerűsítésre, elsősorban utólagos hőszigetelésre szorul. A források rendelkezésre állása azonban nem tükrözi az „ahol a szükség, ott a segítség” elvét. 

Az új lakások esetében a jogszabályok is előírják a megfelelő hőszigetelést. Az új lakások építői vagy vásárlói többségükben azok közül kerülnek ki, akik a lakásigényüket az átlaghoz képest magasabb szinten tudják kielégíteni, vagy a lakástulajdon megszerzését befektetésnek szánják. A használt lakások vásárlói és tulajdonosai viszont sokszor nem engedhetik meg maguknak a megfelelő hőszigetelés pluszköltségét. A lakástulajdonosok jövedelmi helyzete és a lakás műszaki állapota között szoros, fordított irányú összefüggés van: minél szegényebbek a lakástulajdonosok, annál valószínűbb, hogy a lakás hőtechnikai szempontból sem felel meg a mai követelményeknek. Ugyanakkor éppen a lakáskorszerűsítés és felújítás esetében a munkák finanszírozásában az állami támogatások szerepe sokkal kisebb, mint az új építésű ingatlanoknál, és ugyanez mondható el a hitelekről is. Vagyis ott kellene nagyobb önerőt felmutatni, ahol a támogatásokra sokkal nagyobb szükség lenne; s emiatt épp ott nem történik meg az utólagos hőszigetelés, ahol a leginkább indokolt lenne, hiszen alapvetően a megfelelő önerő is hiányzik. 

„Az elmúlt években a lakásépítési – és vele a felújítási – árakat elsősorban a munkaerőköltség, másodsorban az építési költség, és csak legvégül az anyagköltség drágulása alakította. Ezt a korábban is megfigyelhető tendenciát a 2016-ban elindított lakáspiaci élénkítés felerősítette. Az évente épített új lakások számának várható visszaesése, különösen 2021-ben és az azt követő években kivitelezői kapacitásokat szabadíthat fel a felújítási, és lakáskorszerűsítési piac számára. Ennek kihasználását segíthetné elő egy, a felújítási, korszerűsítési piacot jobban célzó támogatási rendszer bevezetése.” – állítja Varga Dénes közgazdász, aki a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete megbízásából vizsgálta meg az országos lakásállományt érintő épületenergetikai helyzetet.

Ahol nem kötelező, ott egyszerűen érdemes

Mint a fentiekből is látszódik, a közeledő épület-energetikai szabályváltozások – a nagyon közeli, minden 2020. december 31. után átadott új épületet érintő komoly szigorodás – ellenére, a hőszigetelés, az épület energetikai besorolásának kérdése leginkább az új házak építése során és a régiek eladása esetén merül fel, hiszen ott kötelező. Ahol meg nem kötelező, ott egyszerűen érdemes.

Jóllehet felmérések szerint a felújítások között előkelő helyet foglalnak el az energiamegtakarítási célú beruházások, mégis tény, hogy a lakástulajdonos nem mindig képes önerőből felújításba fogni. Holott a hőszigetelés valójában értéktartó befektetés, ami nemcsak közép- és hosszútávon kamatozik, hanem a befektetést követően azonnal érezhető a megtérülése.

Külcsín vagy belbecs?

A lakásfelújítók elsődleges céljai funkcionális vagy esztétikai megfontolásból fakadnak: például egy vagy több új lakóhelyiség kialakítása, az elválasztófalak variálása, a kopott, foltos padló lecserélése, vagy a falak új, trendi színekre való átfestése. A korszerűsítési törekvések a hűtő-fűtő szerkezetek és a nyílászárók lecserélését érintik gyakrabban. A ház hőszigetelésének javítására – már csak nagyságrendje miatt is – sajnos kevesebben áldoznak: igaz, hogy ez a munka nem a külcsínt, sokkal inkább a belbecst fokozza. A Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete (MEPS) országos felmérést folytat május 20-ig a lakosság körében arról, melyek a legfőbb felújítási tervek, célok és mit gondolnak a hőszigetelésről, a szakemberek körében pedig arról, mit tudnak a közelgő változásokról és hogyan alkalmazkodnak az új előírásokhoz munkájuk során.

De mielőtt megtudjuk a válaszokat ezekre a kérdésekre, nézzük a rendelkezésünkre álló számokat! 

Azonnal jelentkező értéknövekedés

Ha egy, a hetvenes-nyolcvanas években épített átlagos „Kádár-kockát” veszünk alapul, a gyenge hőszigetelésnek köszönhetően az épület belső falainak hőmérséklete télen 12-13 fok is lehet. Az emberi test sugárzásos hővesztesége viszont fokozott lesz a nagy kiterjedésű hideg felületek felé, így a lakók hőérzete még megfelelő fűtés mellett is rosszabb lesz ebben a környezetben. Ha a Kádár-kocka tulajdonosai úgy döntenének, hogy a hőszigetelést fejlesztik, akkor nemcsak az épület hővesztesége lenne kisebb, hanem a benne lakóké is! Ezáltal akár a korábbinál 5-6 fokkal alacsonyabb hőmérsékletre is elég lenne felfűteni a lakást a megfelelő komfortérzethez. Mit jelent mindez az anyagiak szempontjából? 

Egy ilyen átlagos ház hőszigetelése 16 cm vastag EPS szigetelőlapokkal – ezek a piacon kapható korszerű szigetelőlapok közül a leginkább megtérülőek – körülbelül 1,5-2,5 millió forintba kerül munkadíjjal együtt. Ezzel a korszerűsítéssel a fűtési költségek legkevesebb 40, de akár 80%-kal is csökkenhetnek, ami egy fűtési szezonra kivetítve akár 200.000 Ft megtakarítást is jelenthet. A ház értéke a hőszigetelés fejlesztésével azonnal 15%-kal nő, ennyivel magasabb ára lesz az ingatlanpiacon egy kedvező energetikai besorolású épületnek. 

A fejlesztéssel az életminőség is érzékelhetően javul, hiszen az épületben élőknek nem kell saját lakásukban nyáron megfőni, télen dideregni, és esetleg falakon tanyázó penészgombákkal osztozni otthonukon.

Befektetés a jövőbe 

A megfelelően választott hőszigetelés globális befektetés is egyben: bár a hőszigetelő anyagok piacán is vannak bio besorolásúak (például a parafa vagy a kenderszál), de a svájci Büro für Umweltchemie több szempontú (többek között a termék élethosszát, az adott gyártási technológiát, a szállítást és az alkalmazást, vagy az újrahasznosítást is figyelembe vevő) 2018-as vizsgálata alapján a grafit adalékos polisztirolhab bizonyult a leginkább környezettudatos választásnak. A különböző vastagságban kapható polisztirolhab hőszigetelő tábláknak az alapanyaga ugyan szerves kőolaj, de a végtermékben ez pusztán 2%-ban van jelen, a maradék 98% nem más, mint levegő. 

Egy átlagos, 400 légköbméter hasznos alapterületű családi ház hőszigeteléséhez alapanyagok és a gyártástechnológia összes igényét tekintve 670 liter nyersolaj szükséges, és 50 év alatt ugyanez a ház a hőszigeteléssel 93 ezer liter fosszilis energiahordozót takarít meg. A hőszigetelésbe való befektetés így nemcsak személyes, hanem globális szinten is megtérül. 

További információk, valamint a MEPS országos felmérésének kérdőíve a hoszigeteljaholnapert.hu honlapon érhetők el.