Bécs Mauer városrészében található Szentháromság-templomot, köznyelven csak „Wotruba templomként” emlegetett épületet az ismert osztrák építész, Fritz Wotruba tervezte. Az egymásra rakott betontömbökből álló szerkezet összsúlya meghaladja a 4000 tonnát. Az 1976-ban felszentelt templomot most kibővítették, és akadálymentesítették, ami több szempontból is kihívást jelentett az építészek számára.

A bécsi St. Georgenberg külső kerületében a római-katolikus Szentháromság-templomot turisták ritkán látogatják és többnyire az útikalauzok, népszerű programajánlók sem említik, pedig a Fritz Wotruba (1907-1975) bécsi szobrász által létrehozott templom a város egyik legérdekesebb  épülete. A hatvanas évekre jellemző templomépítészettel (például Gottfried Böhm Neviges-i Marien dómjával) ellentétben a Wotruba-templomot inkább építészeti szoborként, mint szoborépületként képzelték el. Az eredetileg márvánnyal tervezett karmelita kolostortemplom modelljeit és későbbi terveit Wotruba a hatvanas évek közepén Gerhard Mayr bécsi építésszel közösen készítette el. Wotruba alapvetően ateistának tartotta magát, de szavait idézve „ellenállhatatlan vágyat” érzett, hogy egyszer olyan anyaggal dolgozzon, amivel a tömeg és a dimenziók korlátozása pusztán a látásmódtól, képzelettől függ.
Az új kolostor megalapítása 1969-ben meghiúsult, így az épület megvalósítására is várni kellett. A templomot végül hét évvel később szentelték fel.

A „brutalizmus” fogalmát Wotruba temploma a nyers látszóbeton-szerkezetében és kialakításában hűen tükrözi: külső falai csupasz betontömbökből állnak, amelyek közül a legmagasabb több mint 13 méteres. A fény a tömbök közötti, üveggel fedett felületeken áramlik be a templomba. A kezeletlen betonfelületek rendkívül jó állapotban maradtak fenn, komplexebb felújításra eddig nem volt szükség, bár a vízelvezetés és a vízszigetelés kivitelezésére csak most került sor. Az időjárás viszontagságai által okozott károk szintén elenyészőek, mivel az 1,8 és 141 tonna közötti tömbök nagyon kevés korrózióra hajlamos kötőanyagot tartalmaznak. A rozsdamentes acélprofilok közül néhányat ki kellett javítani régebben, és pár évvel ezelőtt a tetőszigetelést is kicserélték.

Az utóbbi időben a St. Georgenberg templom megközelítése nehézkessé vált a gyülekezet néhány tagja számára, ezért az illetékes munkacsoport úgy döntött, hogy elindítja a templom akadálymentesítését, ehhez földalatti térbővítésre és liftre volt szükség. A tervezés tekintetében kiemelt fontosságú volt, hogy a bővítmény építészetileg koherens legyen a felső templommal, ugyanakkor ne nyomja el.

Az épületnek leginkább csak az alagsorát használják, ezért a gyülekezet egy többcélú, napfénnyel bevilágított és raktárokkal ellátott helyiséget tartotta ideálisnak. Az építészeknek ezen felül az alagsori szaniterek elhelyezését is meg kellett oldania.

Az eredmény látványos, mégis tartózkodó: 135 négyzetméternyi további használható tér jött létre, melyet tömör vasbeton szerkezetből, valamint a természetes fényt áteresztő, a padlótól a mennyezetig érő üveghomlokzatból emeltek. Egy elegánsan elhelyezett lift biztosítja, hogy az alagsorból az emberek feljuthassanak a templomba.

A tervezők az Austrotherm szigetelőanyagait választották az épülethez. "Mert ezek egyszerűen kiváló minőségű termékek" - magyarázza Stefan Puschmann okl. építészmérnök. Ezért a tető és a talajban levő szerkezetek hőszigetelésére az Austrotherm szigetelőanyagait használták. A fordított rétegrendű zöldtetőben az Austrotherm XPS® TOP biztosítja a hőszigetelést, és védi a vízszigetelést. : Az egyik részt kétféle hőszigetelő anyaggal tervezték , ahol a szuperszigetelő Austrotherm Resolution® lapos tetőt a szürke, nagy terhelhetőségű Austrotherm GRAFIT 200-al kombinálták.

A döntést azonban nemcsak a termékek minősége, hanem az Austrotherm szolgáltatása is megerősítette: "A jó támogatás teszi a beszállítót még vonzóbbá" - hangsúlyozza Puschmann építész. "Fontos szempont, hogy bármikor elérhetőek, ha kérdés merül fel.”

Fritz Wotruba, aki valójában szobrász volt, azt akarta, hogy temploma "egy olyan épület legyen, ami megmutatja, hogy a “szegénységnek” nem kell feltétlen csúnyának lennie és hogy lemondást gyakorolni lehet olyan környezetben is, ami szép és az egyszerűsége ellenére boldoggá tesz". Az 1964-es terve szokatlan volt. 152 betontömb, szimmetria nélkül egymásra fektetve, különböző magasságú, keskeny ablaknyílásokkal. Tizenkét évbe telt, mire a templom felépült, mert Wotruba tervei nagy ellenállásba ütköztek. 1976. végén az akkori bécsi érsek végül felszentelte a Szentháromság-templomot. Most Bécs turisztikai látványosságai közé tartozik.