Hazánkban körülbelül négymillió lakott lakás van, melyek különböző időkben, különféle energetikai színvonalon épültek. Ma hozzávetőleg 2 millió olyan családi házat használunk, melyek 1980 előtt – vagyis az első olajválság, az épületenergetikai felvilágosodás előtt épültek. Magyarországon a hőszigetelt családi házak aránya 25%, vagyis másfél millió ház szorul sürgősen felújításra.

Ez az arány rendkívül alacsony, ha a hasonló klimatikus adottságú országokhoz viszonyítjuk. Németországban 90 %, Ausztriában 80%, de Lengyelország is 59%-kal büszkélkedhet. Ha nem szeretnénk, hogy a családi kassza egyensúlya attól függjön, hogy éppen milyen áron lehet beszerezni a gázt vagy a tűzifát, akkor radikálisan csökkenteni kell az energiafelhasználásunkat.

A minimális energiaigényű épületek nincsenek kiszolgáltatva sem a gázszolgálatóknak, sem az energia termelőinek. Amikor az energiaárak rövid távon is ilyen hektikusan változnak, akkor a család anyagi biztonsága csak jól szigetelt épületben képzelhető el.

Így újítsd fel a Kádár-kockád

Magyarország épületállományának jelentős részét teszik ki a kocka alakú, sátortetős házak. A 60-as, 70-es, 80-as években épült, úgynevezett Kádár-kockákból 844.000 darab van, ami az összes lakóegység 20%-át teszi ki. Ezek az épületek sem lakókomfort, sem pedig energiahatékonysági szempontból nem felelnek meg a mai igényünknek. Ennyi házat viszont nem lehet egyszerűen eltüntetni és új épülettel pótolni, vagyis a felújításuk időszerű lett.

Olvasson tovább: https://www.austrotherm.hu/tudastar/felujitas-amit-tudnod-kell/kadar-kocka-felujitasa 

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) felmérése szerint az elmúlt 5 évben a lakosság 57%-a végzett valamilyen energiahatékonysági beruházást. Ez nagyon magas adatnak tűnik, de jobban megvizsgálva már nem olyan szép a helyzet.

A legtöbb esetben ugyanis a fejlesztés indoka az volt, hogy valami elromlott, elöregedett, és igazából csak a minőségi csere hozott megtakarítást. A felújítások 76%-a részleges volt (saját tapasztalat, hogy vannak társasházak, melyek csak az épület északi oldalát szeretnék szigetelni – ettől aztán ne várjunk rezsicsökkenést!).

Viszont a szakszerűtlen beruházások könnyen vezethetnek oda, hogy nemhogy energiamegtakarítást nem tudnak realizálni, de még járulékos problémákat (pl. hőhidak és az általuk kiváltott penészesedés) is magával hozhat, ami mások felújítási hajlandóságát is ronthatja (megint csak saját példa: A szomszédom is leszigetelte, aztán hogyan járt!).

Komplex, megtervezett mélyfelújításokra lesz szükség, ha a céljainkat el akarjuk érni. 

A klímavédelem kérdése előbb-utóbb a körmünkre ég. Korábban még az unokáinkat akartuk a változásoktól megóvni, de egyre inkább úgy néz ki, hogy ez a mi életünkben is radikális változásokat okozhat. Ennek ellenére a rövidtávú érdekek gyakran felülírják a hosszútávú céljaink elérését. 
Szerencsére az épület felújítás esetében a rövid- és a hosszútávú cél egybeesik, és a klímavédelemmel párhuzamosan a saját vagyon is gyarapodik. A RenoHub 2021-es kutatása szerint a hazai lakóingatlanok értékét jelentően befolyásolja azok energetikai felújítása. A kutatás céljából létrehozták a Magyarországon 2019-ben eladott családi házak adatállományát, mely az eladási ár mellett tartalmazza azok energetikai tanúsítványait is. Mivel az adatok egyesítése nem mindig volt lehetséges, végül 8007 családi ház került az adatbázisba, ahol minden kétséget kizáróan igazolni lehetett a megfeleltetést. Az eredmények szerint a jobb energetikai besorolás hatására jelentős növekedés jelentkezik a családi házak árában.

Míg a jó energiakategóriájú családi házak nagyjából 15- 20%-kal magasabb áron kelnek el, mint az átlagos épületek, addig az energiapazarló ingatlanok majdnem húsz százalékkal alacsonyabb áron találnak csak vevőt. A legmagasabb kategóriájú családi házak ártöbblete akár az 50%-ot is meghaladhatja.

Az eredmények alapján arra is lehet következtetni, hogy a kisebb beavatkozásokhoz képest a nagyobb korszerűsítések relatíve jobban megtérülhetnek az ingatlanérték növekedésében.

Minél magasabb a helyi lakáspiaci árszínvonal, annál vonzóbbak lehetnek az energiahatékonysági beruházások a várható értéknövekedés szempontjából. A kutatás ugyan a családi házakra vonatkozik, de nincs okunk kételkedni abban, hogy hasonló a tendencia a társasházak esetében is.