Frissítve: 2010. 8. 30.
Tíz év múlva csak nullemissziós ház?
Kizárólag az energiaigényeit önellátó módon fedezni képes új házak átvételére adna engedélyt 2019-től az EP-nek az épületek energiahatékonyságára vonatkozó irányelv módosítása kapcsán elfogadott jelentése, amely e szabályt a középületek esetében már 2016-tól bevezetné. Bár a Bruxinfo hírében némileg keveredik a passzívház, a zéró emissziós ház és a nullenergiás ház fogalma, de érdemes elolvasni.
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerősének!
Nyomtatható változatMivel az Európai Unió energiafogyasztásának közel felét az épületek energiaellátása teszi ki, kiemelt cél a lakóházak és a középületek energiahasználatának csökkentése és fenntarthatóbbá tétele. Egyebek mellett ennek érdekében zajlik jelenleg az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2002-ben elfogadott irányelv módosítása, melyről az Európai Parlament csütörtökön Strasbourgban nagy többséggel, 549 igen és 51 nem szavazat mellett fogadta el a román szocialista Silvia-Adriana Ticau jelentését.
Ticau jelentése arra kötelezné a tagállamokat, hogy minden újonnan épülő épület esetében tegyék kötelezővé, hogy megtermeljék a saját ellátásukhoz szükséges energiamennyiséget, mindenekelőtt napelemekkel és hőszivattyúkkal.
Az EP jelentése nyomán a cseh elnökség arra törekszik, hogy a helyzetet bemutató saját jelentést tegyen közzé az energiaminiszterek júniusi ülésén a témában.
A képviselők az energiahatékonyabb épületek kötelezővé tétele mellett több befektetést is sürgetnek a szektorban, s ehhez kapcsolódóan arra szeretnék rávenni a tagállamokat, hogy 2015-re és 2020-ra határozzák meg, az épületek hány százalékának "nulla emisszióssá" alakítását vállalják.
Ezen célok elérése érdekében az EP-jelentés nemzeti cselekvési tervek megalkotását kéri a Huszonhetektől 2011 közepéig, melyeknek pontosan rögzíteniük kell az energiahatékonysági célok megvalósulását biztosító pénzügyi kereteket is. Ehhez a Bizottságnak 2010 június 30-ig új pénzügyi eszközöket kell közzétennie, melyek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az újonnan létrehozandó EU Energiahatékonysági Alapból és az Európai Beruházási Bank kedvezményes hiteleiből segítenék az alacsony CO2-kibocsátású épületek terjedését. A jelentés emellett az energiahatékony megoldásokat ösztönző áfa-csökkentésre is javaslatot tesz a tagállamoknak.
Ticau jelentésében a képviselők az épületek átépítésére, felújítására vonatkozó minimális energiahatékonyságára vonatkozó szabályokat is megszavazták. Eszerint, ha az épület felületének legalább 20 százalékát érinti vagy értékének 25 százalékát meghaladja a felújítás volumene, akkor az jelentős átalakításnak minősül, és kötelező szemponttá válik a szabálytervezet értelmében az energiahatékonysági szempontok figyelembevétele.
Az EP jelentése jelentős előrelépést jelent a Bizottság eredeti javaslatához képest, mely nem tartalmazott konkrét dátumokat az energetikailag önellátó, úgynevezett passzív házak kötelezővé tételére.
A képviselők a meglévő épületállomány energiaigényeinek mérséklésére a tagállamokat arra köteleznék, hogy határozzanak meg saját elérendő célokat a régi épületek passzívvá, vagy legalább radikálisan kevesebb energia igényűvé alakítására. A régi épületek energiahatékony felújítására vonatkozóan a jelentés azt is kiköti, hogy minden energiafogyasztással kapcsolatos részére és megoldására, tehát a légkondicionálóktól, a bojlereken át az ablakkeretekig minden berendezésre és építőelemre kiterjed a modernizáció hatálya, melyekre így kivétel nélkül lehet támogatást vagy kedvezményes hiteleket igényelni.
A jelentés meghatározása szerint "nullakibocsátású" épületnek minősül minden olyan magas energiahatékonysági mutatókkal bíró épület, melynek teljes éves primer energiahordozóból származó energiaigénye megegyezik, vagy kevesebb, mint a helyben, megújuló forrásokból előállított energia mennyisége. Ticau módosított szövegében a Bizottságot arra szólítja fel, hogy 2010 végére dolgozza ki a nulla nettó kibocsátású épületekre vonatkozó részletes európai definíciót.
A Bizottságra háruló további kötelezettség az energiahatékonyság mérésére vonatkozó egységes módszertan kidolgozása és uniós szintű elfogadása, melyre az EP 2010 márciusáig szab határidőt jelentésében.
A szakbizottsági szavazás óta módosult az évente kevesebb, mint négy hónapot használt nyaralókra vonatkozó javaslat. A plenáris ülésen a képviselők leszavazták az azokat az irányelv hatálya alól kivonó kitételt, és helyette a nyaralókra vonatkozó minimális kritériumok kialakítására voksoltak.
Továbbra is kivételt jelentenek azonban a megújuló irányelv alól a szintenként kevesebb mint 50 négyzetméter alapterületű kis házak, a vallási célú épületek, az ideiglenes épületek, melyek kevesebb mint 18 hónapig állnak, a mezőgazdasági és barkács épületek valamint az olyan történelmi épületek, melyeknél az energiahatékonnyá alakítás elfogadhatatlan változtatásokkal járna együtt.
A képviselők végül a szabályok közt azt is rögzítették, hogy minden új és jelentős átalakításon átesett épületbe kötelező legyen az úgynevezett intelligens energiamérők beszerelése, melyek nem csak részletes fogyasztási adatokkal segítik a fogyasztókat, de az energiavállalatok energiaelőállítását is segítenek optimalizálni.
A WWF globális zöld szervezet közleményben üdvözölte a parlamenti jelentés megszavazását. Vitali Roscini, a szervezet energiahatékonysági szakértője szerint technológiailag és gazdaságilag semmilyen akadálya nincs a zéró CO2-kibocsátású épületek dinamikus támogatásának, mely ezzel segíti az EU 2020-as energiacéljainak elérését is.
A Tanács által még jóváhagyásra váró irányelv-módosítás kapcsán a WWF közleménye leszögezi, hogy “hatalmas hatékonyságjavítási potenciál van az európai épületekben, melynek kihasználásával minden európai polgár, kormány és a környezet is jól jár”.
Forrás: www.bruxinfo.hu
Ticau jelentése arra kötelezné a tagállamokat, hogy minden újonnan épülő épület esetében tegyék kötelezővé, hogy megtermeljék a saját ellátásukhoz szükséges energiamennyiséget, mindenekelőtt napelemekkel és hőszivattyúkkal.
Az EP jelentése nyomán a cseh elnökség arra törekszik, hogy a helyzetet bemutató saját jelentést tegyen közzé az energiaminiszterek júniusi ülésén a témában.
A képviselők az energiahatékonyabb épületek kötelezővé tétele mellett több befektetést is sürgetnek a szektorban, s ehhez kapcsolódóan arra szeretnék rávenni a tagállamokat, hogy 2015-re és 2020-ra határozzák meg, az épületek hány százalékának "nulla emisszióssá" alakítását vállalják.
Ezen célok elérése érdekében az EP-jelentés nemzeti cselekvési tervek megalkotását kéri a Huszonhetektől 2011 közepéig, melyeknek pontosan rögzíteniük kell az energiahatékonysági célok megvalósulását biztosító pénzügyi kereteket is. Ehhez a Bizottságnak 2010 június 30-ig új pénzügyi eszközöket kell közzétennie, melyek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az újonnan létrehozandó EU Energiahatékonysági Alapból és az Európai Beruházási Bank kedvezményes hiteleiből segítenék az alacsony CO2-kibocsátású épületek terjedését. A jelentés emellett az energiahatékony megoldásokat ösztönző áfa-csökkentésre is javaslatot tesz a tagállamoknak.
Ticau jelentésében a képviselők az épületek átépítésére, felújítására vonatkozó minimális energiahatékonyságára vonatkozó szabályokat is megszavazták. Eszerint, ha az épület felületének legalább 20 százalékát érinti vagy értékének 25 százalékát meghaladja a felújítás volumene, akkor az jelentős átalakításnak minősül, és kötelező szemponttá válik a szabálytervezet értelmében az energiahatékonysági szempontok figyelembevétele.
Az EP jelentése jelentős előrelépést jelent a Bizottság eredeti javaslatához képest, mely nem tartalmazott konkrét dátumokat az energetikailag önellátó, úgynevezett passzív házak kötelezővé tételére.
A képviselők a meglévő épületállomány energiaigényeinek mérséklésére a tagállamokat arra köteleznék, hogy határozzanak meg saját elérendő célokat a régi épületek passzívvá, vagy legalább radikálisan kevesebb energia igényűvé alakítására. A régi épületek energiahatékony felújítására vonatkozóan a jelentés azt is kiköti, hogy minden energiafogyasztással kapcsolatos részére és megoldására, tehát a légkondicionálóktól, a bojlereken át az ablakkeretekig minden berendezésre és építőelemre kiterjed a modernizáció hatálya, melyekre így kivétel nélkül lehet támogatást vagy kedvezményes hiteleket igényelni.
A jelentés meghatározása szerint "nullakibocsátású" épületnek minősül minden olyan magas energiahatékonysági mutatókkal bíró épület, melynek teljes éves primer energiahordozóból származó energiaigénye megegyezik, vagy kevesebb, mint a helyben, megújuló forrásokból előállított energia mennyisége. Ticau módosított szövegében a Bizottságot arra szólítja fel, hogy 2010 végére dolgozza ki a nulla nettó kibocsátású épületekre vonatkozó részletes európai definíciót.
A Bizottságra háruló további kötelezettség az energiahatékonyság mérésére vonatkozó egységes módszertan kidolgozása és uniós szintű elfogadása, melyre az EP 2010 márciusáig szab határidőt jelentésében.
A szakbizottsági szavazás óta módosult az évente kevesebb, mint négy hónapot használt nyaralókra vonatkozó javaslat. A plenáris ülésen a képviselők leszavazták az azokat az irányelv hatálya alól kivonó kitételt, és helyette a nyaralókra vonatkozó minimális kritériumok kialakítására voksoltak.
Továbbra is kivételt jelentenek azonban a megújuló irányelv alól a szintenként kevesebb mint 50 négyzetméter alapterületű kis házak, a vallási célú épületek, az ideiglenes épületek, melyek kevesebb mint 18 hónapig állnak, a mezőgazdasági és barkács épületek valamint az olyan történelmi épületek, melyeknél az energiahatékonnyá alakítás elfogadhatatlan változtatásokkal járna együtt.
A képviselők végül a szabályok közt azt is rögzítették, hogy minden új és jelentős átalakításon átesett épületbe kötelező legyen az úgynevezett intelligens energiamérők beszerelése, melyek nem csak részletes fogyasztási adatokkal segítik a fogyasztókat, de az energiavállalatok energiaelőállítását is segítenek optimalizálni.
A WWF globális zöld szervezet közleményben üdvözölte a parlamenti jelentés megszavazását. Vitali Roscini, a szervezet energiahatékonysági szakértője szerint technológiailag és gazdaságilag semmilyen akadálya nincs a zéró CO2-kibocsátású épületek dinamikus támogatásának, mely ezzel segíti az EU 2020-as energiacéljainak elérését is.
A Tanács által még jóváhagyásra váró irányelv-módosítás kapcsán a WWF közleménye leszögezi, hogy “hatalmas hatékonyságjavítási potenciál van az európai épületekben, melynek kihasználásával minden európai polgár, kormány és a környezet is jól jár”.
Forrás: www.bruxinfo.hu
