Frissítve: 2010. 8. 30.
Brüsszel kötelező energiatakarékossági célokat tűzne ki
Az Európai Bizottság az uniós tagállamokra nézve kötelező érvényű energiahatékonysági célkitűzések bevezetését tervezi, derül ki az EU Energiahatékonysági Cselekvési Tervének módosításáról készített tervből.
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerősének!
Nyomtatható változatAz Európai Bizottság az uniós tagállamokra nézve kötelező érvényű
energiahatékonysági célkitűzések bevezetését tervezi, derül ki az EU
Energiahatékonysági Cselekvési Tervének módosításáról készített
tervből, mely az EurActiv birtokába jutott.
A „Hét lépés kétmillió új EU-s munkahely felé” nevet viselő tervezet kisszámú, ám hatásos intézkedés által igyekszik egyszerűsíteni a 2006-os Energiahatékonysági Cselekvési Tervet.
A dokumentum elismeri, hogy az EU előreláthatólag nem lesz képes teljesíteni 2020-as célkitűzését, vagyis az energiafogyasztás 20 százalékkal való visszaszorítását, ehelyett mindössze 11 százalékos csökkenés várható a kijelölt időpontig.
A tervezet leghevesebben vitatott pontja, hogy kötelező energiatakarékossági előírásokat vezetne be a tagállamok számára, „összhangban” az EU azon törekvésével, mely szerint 2020-ig 20 százalékkal csökkentik az energiafelhasználást. A dokumentum alapján a célkitűzések lehetnek ágazat-specifikusak – valószínűleg csak az épületeket érintők – vagy akár a gazdasági tevékenység teljes egészére kiterjedők is.
A Bizottság mindazonáltal nem tisztázza, hogy az EU-nak 2020-ra vonatkozóan minden egyes tagállam számára abszolút kibocsátási határértéket kell-e előírnia, ahogy azt sem, vajon a csökkentések arányosak lesznek-e az egyes országok várható energiafogyasztásával. A terv végleges változata csupán azután fog kikristályosodni, miután elkészül a hatástanulmány az előbbi lehetőségekről, valamint a tagállamok közti közös teherviselés iránti igényről.
A jogilag kötelező energiahatékonysági célkitűzések – az EU üvegházhatást okozó gázok csökkentésével és megújuló energiával kapcsolatos kötelező érvényű célkitűzéseivel ellentétben – élénk vitára adtak okot. Egyes tagállamok arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az új előírások túl magas költségekkel járnának, a jelenleg az EU soros elnökségét betöltő Svédország azonban nem osztotta ezeket a félelmeket.
Ráadásul a Bizottságon belül sem egységesek a nézetek. A Környezetvédelmi Főigazgatóság például azt állítja, hogy a tagállamoktól már így is épp elegendő intézkedés végrehajtását kérték a kötelező hatékonysági célkitűzéseket nem tartalmazó energia- és klímacsomag keretében. Az EU döntéskezdeményező testülete mindezek ellenére továbbra is kiáll amellett, hogy a módosításban javasolt újabb lépések nyomán az energia-megtakarítás költséghatékonyak lesznek, így mindennemű pénzügyi teher „szigorú korlátok közé lesz szorítva”.
15 millió épület felújítása
A tervezetben szereplő második intézkedés legfőbb prioritásként az épületeket jelöli meg. Az építőipar Európa energiafogyasztásának 40 százalékáért felelős, ám mindeddig nem sokat tettek a szektorban lappangó óriási megtakarítási potenciál kiaknázása érdekében.
A Bizottság 15 millió épület felújítását indítványozza, 2020-as határidővel. A meglévő épületek millióinak hőszigetelése, kettős üvegezése, illetve energiatakarékosabb berendezéssel való felszerelése évenként 66 millió tonnával kevesebb szén-dioxid kibocsátását eredményezné Európában, míg közvetlenül 300 ezer, közvetetten pedig 1,1 millió munkahely jönne létre, áll a javaslatban.
A tervezet nem különít el konkrét anyagi eszközöket a projekt finanszírozására, mindössze utalást tesz az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által nyújtandó támogatásra. A szükséges pénzt az EU következő pénzügyi perspektívájában kijelöltek szerint teremtenék elő, a gazdaságélénkítésre előirányzott összeg fel nem használt részét pedig a projekt 2013-at megelőző előkészítő szakaszára lehetne költeni.
A Bizottság ezen felül felhívást intézett a tagállamokhoz, hogy hozzanak létre Nemzeti Energiahatékonysági Alapot, és emissziókereskedelemből származó bevételeiket fordítsák épületeik energiahatékonyságának javítására.
A terv további kezdeményezései között szerepel az intelligens városok hálózatának kiépítése, amelyek úttörő szerephez jutnának az új technológiák alkalmazása terén. Az elképzelések szerint így lehetségessé válna, hogy 2020-ig 20 százaléknál is nagyobb arányban csökkenjen kibocsátásuk.
Az energiaszektorról sem feledkeztek meg: a tervezet értelmében az energiafelhasználás visszaszorítása végett a kibocsátás-kereskedelmen túlmutató ösztönzők bevezetésével lehet számolni. A Bizottság olyan irányelvjavaslatot kíván előterjeszteni, amely minden egyes tagállamot ún. „fehér tanúsítványok rendszerének” felállítására kötelezne. A rendszerek viszont – a tanúsítványokkal való tagállamközi kereskedelmet lehetővé tevő uniós szintű rendszerrel ellentétben – nemzeti hatáskörben maradnának.
A cselekvési terv egyik legszembetűnőbb „fehér foltja” a közlekedési ágazat kihagyása. Ennek az a magyarázata, hogy a Bizottság külön szeretne foglalkozni a szektorral. Jövőre egy fehér könyv bemutatását tervezik, amely a közlekedésre vonatkozó speciális intézkedéseket részletezné, hiszen ez az ágazat felelős az EU primer energiafogyasztásának csaknem egyötöd részéért.
A Bizottság szándéka szerint még ebben a hónapban bemutatnák a cselekvési tervet, azonban az EurActiv forrásai ennek nem sok esélyt jósolnak, inkább késésre lehet számítani.
Vélemények:
Környezetvédők üdvözölték a kötelező energiahatékonysági előírásokat, ám hozzátették, hogy ezeknek abszolút csökkentési célkitűzéseknek kellene lenniük.
A Friends of the Earth Europe hangsúlyozta, hogy az energiahatékonyságban rejlik messze a legolcsóbb kibocsátás-csökkentési potenciál. Véleményük szerint a hatékonysági célkitűzéseknek meg kell felelniük az EU általános széndioxid-csökkentési törekvésének, mely „az éghajlattudományon, illetve az EU éghajlatváltozással kapcsolatos történelmi felelősségén alapul”.
„Nagy előrelépés, hogy az új Energiahatékonysági Terv végre kötelező érvényű energiahatékonysági célkitűzéseket állapít meg a tagállamok számára, hiszen a nem kötelező célok mindezidáig nem jártak sikerrel. Rendkívül kiábrándító lesz azonban, ha a kötelező célkitűzések csupán az EU 20 százalékos kibocsátás-csökkentési céljával állnak majd összhangban” – mondta Sonja Meister, a Friends of the Earth Europe éghajlat-változási kampányának koordinátora.
Az Euractiv.hu nyomán
A „Hét lépés kétmillió új EU-s munkahely felé” nevet viselő tervezet kisszámú, ám hatásos intézkedés által igyekszik egyszerűsíteni a 2006-os Energiahatékonysági Cselekvési Tervet.
A dokumentum elismeri, hogy az EU előreláthatólag nem lesz képes teljesíteni 2020-as célkitűzését, vagyis az energiafogyasztás 20 százalékkal való visszaszorítását, ehelyett mindössze 11 százalékos csökkenés várható a kijelölt időpontig.
A tervezet leghevesebben vitatott pontja, hogy kötelező energiatakarékossági előírásokat vezetne be a tagállamok számára, „összhangban” az EU azon törekvésével, mely szerint 2020-ig 20 százalékkal csökkentik az energiafelhasználást. A dokumentum alapján a célkitűzések lehetnek ágazat-specifikusak – valószínűleg csak az épületeket érintők – vagy akár a gazdasági tevékenység teljes egészére kiterjedők is.
A Bizottság mindazonáltal nem tisztázza, hogy az EU-nak 2020-ra vonatkozóan minden egyes tagállam számára abszolút kibocsátási határértéket kell-e előírnia, ahogy azt sem, vajon a csökkentések arányosak lesznek-e az egyes országok várható energiafogyasztásával. A terv végleges változata csupán azután fog kikristályosodni, miután elkészül a hatástanulmány az előbbi lehetőségekről, valamint a tagállamok közti közös teherviselés iránti igényről.
A jogilag kötelező energiahatékonysági célkitűzések – az EU üvegházhatást okozó gázok csökkentésével és megújuló energiával kapcsolatos kötelező érvényű célkitűzéseivel ellentétben – élénk vitára adtak okot. Egyes tagállamok arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az új előírások túl magas költségekkel járnának, a jelenleg az EU soros elnökségét betöltő Svédország azonban nem osztotta ezeket a félelmeket.
Ráadásul a Bizottságon belül sem egységesek a nézetek. A Környezetvédelmi Főigazgatóság például azt állítja, hogy a tagállamoktól már így is épp elegendő intézkedés végrehajtását kérték a kötelező hatékonysági célkitűzéseket nem tartalmazó energia- és klímacsomag keretében. Az EU döntéskezdeményező testülete mindezek ellenére továbbra is kiáll amellett, hogy a módosításban javasolt újabb lépések nyomán az energia-megtakarítás költséghatékonyak lesznek, így mindennemű pénzügyi teher „szigorú korlátok közé lesz szorítva”.
15 millió épület felújítása
A tervezetben szereplő második intézkedés legfőbb prioritásként az épületeket jelöli meg. Az építőipar Európa energiafogyasztásának 40 százalékáért felelős, ám mindeddig nem sokat tettek a szektorban lappangó óriási megtakarítási potenciál kiaknázása érdekében.
A Bizottság 15 millió épület felújítását indítványozza, 2020-as határidővel. A meglévő épületek millióinak hőszigetelése, kettős üvegezése, illetve energiatakarékosabb berendezéssel való felszerelése évenként 66 millió tonnával kevesebb szén-dioxid kibocsátását eredményezné Európában, míg közvetlenül 300 ezer, közvetetten pedig 1,1 millió munkahely jönne létre, áll a javaslatban.
A tervezet nem különít el konkrét anyagi eszközöket a projekt finanszírozására, mindössze utalást tesz az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által nyújtandó támogatásra. A szükséges pénzt az EU következő pénzügyi perspektívájában kijelöltek szerint teremtenék elő, a gazdaságélénkítésre előirányzott összeg fel nem használt részét pedig a projekt 2013-at megelőző előkészítő szakaszára lehetne költeni.
A Bizottság ezen felül felhívást intézett a tagállamokhoz, hogy hozzanak létre Nemzeti Energiahatékonysági Alapot, és emissziókereskedelemből származó bevételeiket fordítsák épületeik energiahatékonyságának javítására.
A terv további kezdeményezései között szerepel az intelligens városok hálózatának kiépítése, amelyek úttörő szerephez jutnának az új technológiák alkalmazása terén. Az elképzelések szerint így lehetségessé válna, hogy 2020-ig 20 százaléknál is nagyobb arányban csökkenjen kibocsátásuk.
Az energiaszektorról sem feledkeztek meg: a tervezet értelmében az energiafelhasználás visszaszorítása végett a kibocsátás-kereskedelmen túlmutató ösztönzők bevezetésével lehet számolni. A Bizottság olyan irányelvjavaslatot kíván előterjeszteni, amely minden egyes tagállamot ún. „fehér tanúsítványok rendszerének” felállítására kötelezne. A rendszerek viszont – a tanúsítványokkal való tagállamközi kereskedelmet lehetővé tevő uniós szintű rendszerrel ellentétben – nemzeti hatáskörben maradnának.
A cselekvési terv egyik legszembetűnőbb „fehér foltja” a közlekedési ágazat kihagyása. Ennek az a magyarázata, hogy a Bizottság külön szeretne foglalkozni a szektorral. Jövőre egy fehér könyv bemutatását tervezik, amely a közlekedésre vonatkozó speciális intézkedéseket részletezné, hiszen ez az ágazat felelős az EU primer energiafogyasztásának csaknem egyötöd részéért.
A Bizottság szándéka szerint még ebben a hónapban bemutatnák a cselekvési tervet, azonban az EurActiv forrásai ennek nem sok esélyt jósolnak, inkább késésre lehet számítani.
Vélemények:
Környezetvédők üdvözölték a kötelező energiahatékonysági előírásokat, ám hozzátették, hogy ezeknek abszolút csökkentési célkitűzéseknek kellene lenniük.
A Friends of the Earth Europe hangsúlyozta, hogy az energiahatékonyságban rejlik messze a legolcsóbb kibocsátás-csökkentési potenciál. Véleményük szerint a hatékonysági célkitűzéseknek meg kell felelniük az EU általános széndioxid-csökkentési törekvésének, mely „az éghajlattudományon, illetve az EU éghajlatváltozással kapcsolatos történelmi felelősségén alapul”.
„Nagy előrelépés, hogy az új Energiahatékonysági Terv végre kötelező érvényű energiahatékonysági célkitűzéseket állapít meg a tagállamok számára, hiszen a nem kötelező célok mindezidáig nem jártak sikerrel. Rendkívül kiábrándító lesz azonban, ha a kötelező célkitűzések csupán az EU 20 százalékos kibocsátás-csökkentési céljával állnak majd összhangban” – mondta Sonja Meister, a Friends of the Earth Europe éghajlat-változási kampányának koordinátora.
Az Euractiv.hu nyomán
